„Szabad-e örülni? M. úgy vesz körül, mint víz, levegő és fény – öröm és nő. (Naplójegyzet, 1996. január 9.) – Nem könnyű úrrá lenni a világ természetes rendjén: a gonoszságon, de M. mintha erre született volna.”  (Naplójegyzet, 2006. április 16.)

*

„Illinois államot képviselte, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat létesített Budapest és Chicago között. A fordulat, a rendszerváltás után jött »haza«, 34 évi chicagói tartózkodás után, tele lelkesedéssel… Magdi nagyon messzire ment innen, s nagyon messziről tért vissza, hogy mi ketten találkozhassunk, s ezt nem tulajdoníthatta a puszta véletlennek… Ami pedig engem illet: nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy fogékonyak legyünk az élet csodái iránt…” (K. dosszié)

**

„Az a legfontosabb dolgom, hogy a férjemnek megfelelő légkört, hátteret teremtsek az íráshoz. Eddig – mivel harmincnégy évig Amerikában éltem – Illinois állam megbízásából egy irodát vezettem Budapesten, amely az ideutazó amerikaiaknak, illetve a kitelepülő magyaroknak segített. Amikor az édesanyámmal kimentünk, nem beszéltük a nyelvet, rengeteg nehézséggel kellett szembenéznünk, számomra Amerika mégis a lehetőséget jelentette – arra is, hogy magyar maradjak, ha az akartam lenni. Nagyon élveztem, hogy 1990-től a munkám során egyszerre tudtam tenni a szülőhazámért és azért az országért is, amelyik befogadott. A lelkesedésem akkora volt, hogy egyéves szerződéssel indultam, aztán itt ragadtam. Főleg azért, mert megismertem Imrét.” (Interjúrészlet – Nők Lapja, 2005. november 23.)

vissza