Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. Magyarország náci megszállása után 1944 júliusában Auschwitzba, majd a zeitzi koncentrációs táborba deportálták; egy év múlva, 16 évesen a buchenwaldi lágerből szabadult. Első regényét, a diktatúra természetrajzát bemutató Sorstalanságot tizenhárom éven át írta, 1960 és 1973 között: a Magvető elutasítását követően a könyv csak 1975-ben jelenhetett meg a Szépirodalmi Kiadónál, ám egészen a rendszerváltoztatásig kevés kritikai figyelemben részesült. Kertész a kommunista diktatúra idején nem vett részt az irodalmi életben; javarészt műfordításokból (Nietzsche, Hofmannsthal, Schnitzler, Freud, Joseph Roth, Wittgenstein stb.) tartotta el magát. Művei lassan, az 1990-es évek elejétől kerültek a hazai és a nemzetközi figyelem középpontjába. 2002-ben első magyar íróként kapta meg a világ legrangosabb elismerését, az irodalmi Nobel-díjat. Kertész szerteágazó életműve nem csak a regény, hanem az esszé- és a naplóirodalom műfajában is kiemelkedő jelentőségű; könyvei immár több tucat nyelven olvashatók.  Munkásságát további számos nemzteközi díjjal jutalmazták, s végül megkapta hazájától is a legjelentősebb kitüntetést, a Szent István-rendet. A világhírű magyar író hosszas betegség után 2016. március 31-én hunyt el Budapesten.

    1929–1934

    Budapesten születik egy nem vallásos, kispolgári zsidó családban. Apai nagyszülei Klein Adolf (1863–195?) és Hartmann Rozália (1870–1951); anyai nagyszülei Jakab Mór (1876–1944) és Bretter Borbála (1880/81?–1908). Édesapja Kertész László (Budapest, 1900. augusztus 7. – Felsőrákos, 1945. március 22.) bútorfa-kereskedő, édesanyja Jakab Aranka (Kolozsvár, 1902. július 15. – Budapest, 1991. április 10.) tisztviselőnő.  

    1934–1940

    Elemi iskolai tanulmányait a Gábor Ignác vezette fiúinternátusban végzi (Munkácsy Mihály u. 21.). Szülei ötéves korában különköltöznek, s két év múlva, 1936-ban hivatalosan is elválnak.

    1940–1944

    1940 őszétől középiskolai tanulmányait a Barcsay utcai Madách Imre Gimnázium zsidó osztályában végzi.

    1944–1945

    A Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen a csendőrök társaival együtt letartóztatják, és Auschwitzba deportálják.

    1948

    Befejezi középiskolai tanulmányait.

    1948–1950

    A Világosság című napilap munkatársa, a városházi rovatnál dolgozik.

    1951–1953

    Az esti egyetem végzése mellett géplakatos a Magyar Állami Vagon- és Gépgyárban (MÁVAG), rövidesen azonban egy barátja segítségével a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa lesz. 1951 novemberében behívják kötelező sorkatonai szolgálatra.

    1953

    Miután leszerel a honvédségtől, jelentkeznie kellene pártalapszervezetébe, ennek azonban nem tesz eleget – ettől kezdve alkalmi munkákból él, többször dolgozik a Magyar Rádiónak, időnként újságcikkeket is ír; szeptember 14-én megismerkedik későbbi feleségével, Vas Albinával (Szabadka, 1920. június 10. – Budapest, 1995. október 4.). Polgári esküvőjüket 1960. június 2-án tartják. Kezdetben különböző albérletekben laknak, majd 1954-től 1991-ig a II. kerületi Török utca 3. sz. ház egy második emeleti, 28 m2-es garzonlakásában.

    1955

    Több, végül befejezetlenül maradt elbeszélésen és regényterven dolgozik.

    1959–1964

    Zenés vígjátékokhoz ír szövegeket.

     

    1960–1973

    A Sorstalanság című regényén dolgozik. 

    1964. június

    Két hét az NDK-ban; felkeresi Buchenwaldot és Zeitzet – részben ebből az élményből születik majd évekkel később A nyomkereső című kisregénye.

    1973. május 9.

    A Sorstalanság befejezése; megjelentetését július 27-én a Magvető Kiadó visszautasítja.

    1977

    Megjelenik közös kötetben A nyomkereső és a Detektívtörténet című kisregény.

    1980

    Ösztöndíjjal ismét az NDK-ban tölt néhány hetet (Kelet-Berlin, Drezda, Weimar, Eisenach, Naumburg, Buchenwald).

    1980–1995

    Mintegy húsz műfordítása jelenik meg (többek között Tankred Dorst, Friedrich Nietzsche, Hugo von Hofmannsthal, Sigmund Freud, Heimito von Doderer, Arthur Schnitzler, Joseph Roth, Elias Canetti és Ludwig Wittgenstein művei).

    1983

    Műfordítóként a Goethe-Institut meghívására az NSZK-ban tölt egy hónapot.

    1988

    A kudarc című regény megjelenése.

    1990

    A Kaddis a meg nem született gyermekért című regény megjelenése. 

    1991

    Az angol lobogó című kötet megjelenése. Édesanyja halála – ezt követően az író és felesége átköltözik a megörökölt Pasaréti út 45. sz. alatti lakásba.

    1992

    A Gályanapló című kötet megjelenése.

    1993

    A holocaust mint kultúra (Három előadás) megjelenése.

    A Jegyzőkönyv című elbeszélés megjelenése Esterházy Péter Élet és irodalom című novellájával egy kötetben.

    1995. október 4.

    Első felesége, Vas Albina halála.

    1996. április 14.

    Házassága Ambrus Magdával (1942. augusztus 25. – 2016. szeptember 8.)

    1997

    A Valaki más című kötet megjelenése.

    1998

    A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt című (Monológok és dialógok alcímet viselő) kötet megjelenése.

    Megválasztják a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.

    2000

    A Wissenschaftskolleg zu Berlin egyéves ösztöndíja. Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála.

    2001

    A száműzött nyelv című gyűjteményes esszékötet és a Sorstalanság filmforgatókönyv megjelenése.

    2002. október 10.

    Az irodalmi Nobel-díj kihirdetése – átvételére december 10-én került sor.

    2003

    A Felszámolás című regény megjelenése.

    Tagja lesz a berlini Akademie der Künstének. 

    2005

    A Sorstalanság filmbemutatója (rendező: Koltai Lajos).

    A párizsi Sorbonne és a Freie Universität Berlin díszdoktora.

    2006

    A K. dosszié című regényes életrajz megjelenése.

    2007–2011

     

    Korábbi írásaiból, kiadatlan leveleiből és naplójegyzeteiből jelennek meg új kötetek (Világpolgár és zarándok, Európa nyomasztó öröksége, A megfogalmazás kalandja,  Haldimann-levelek, Mentés másként), valamint elkészül a Detektívtörténet alapján forgatott játékfilm, Emelet címmel (rendező: Vecsernyés János).

    2014

    A végső kocsma című kötet megjelenése.

    Időközben betegsége súlyosbodik.

    2016

    A néző című naplókötet és Az angol lobogó című hangoskönyv megjelenése.

     

    2016. március 31.

    Március 31-én hosszú betegség után hunyt el budapesti otthonában (Szilágyi Erzsébet fasor 41.). Temetésére április 22-én került sor a Fiumei úti sírkertben.