1943. december 22-én, Budapesten születik, Perl György Gellért néven. Édesapja Perl Attila (1909–1944), édesanyja Butter-Walter Kornélia Katalin (1917–2017).

A Medve utcai általános iskola diákja. Tizenhárom évesen elhatározza, hogy költő lesz.

Az 1956-os forradalom idején a tömeggel együtt vonul a Parlament elé Nagy Imre beszédét meghallgatni. A forradalom élménye meghatározó marad későbbi gondolkodásában, annak emlékét, illetve Nagy Imre alakját több versében is megidézi.

1958 és 1962 közt a Toldy Ferenc Gimnázium tanulója. Szorosabbá válik barátsága az egy évfolyammal fölötte járó Fodor Gézával, akivel végeláthatatlan filozófiai és irodalmi beszélgetéseket folytatnak, iskolai színjátszókört vezetnek és újságot szerkesztenek. Miközben az Anti-Dühring és A szent család hatására militáns marxistának vallja magát, harmadik barátjuk, Benedek Lóránd miatt látogatni kezdi egy református kisközösség összejöveteleit is, ahol egy ízben Marxizmus és kereszténység címmel előadást is tart. Itt ismerkedik meg a későbbi pszichiáterrel, Süle Ferenccel, akinek irányítása alatt fog majd dolgozni az intapusztai Pszichiátriai Intézetben. 

Házasságot köt Mosonyi Alizzal (1962. december 1.), akivel Szolnokra költözik. A Szolnok Megyei Néplap munkatársa lesz. 1963-ban visszaköltöznek Budapestre. Szabadúszó újságíróként dolgozik egy ideig, majd elfogad egy motelgondnoki állást Balatonalmádiban. Ezután ápoló az intapusztai Pszichiátriai Intézetben.

Aliz teherbe esik, Petri viszont szerelmes lesz Kepes Sárába, a fiatal és zseniálisan tehetséges zeneszerzőbe, aki miatt otthagyja állapotos feleségét. Megszületik Alizzal közös gyermekük, Anna, ám Petri ekkor már Sárával él a lány Nagyfuvaros utcai lakásában. 1965 augusztusában visszatér feleségéhez, bonyolult családi lakáscseréken át előbb a Bogár utcában, majd a Ráday utca 2-ben élnek. Novemberben Sára öngyilkosságot követ el. Petri élete végéig küzd a felelősséggel, képtelen megbocsájtani magának. Számos interjúban tér vissza saját szerepének könyörtelen elemzéséhez, a traumát pedig több „Sára-vers”-ben, sőt prózában is igyekszik feldolgozni.  

Sikerrel felvételizik az ELTE BTK magyar-filozófia szakára. A filozófia már ekkor természetes közege volt, Fodor Géza révén az egyetem megkezdése előtti évben bejárt Márkus György filozófiatörténeti előadásaira. Itt ismerkedett meg azokkal az emberekkel, akik a későbbiekben egész életre hatóan alakították gondolkodását: Bence Györggyel, Kis Jánossal, Márkus Györggyel, Tímár Árpáddal és rajtuk keresztül a Lukács-iskola és -óvoda illusztris tagjaival.  

Várady Szabolcs hatására ismét verseket kezd írni. Elsőként az 1967-ben írt Összeomlás című költeményben találja meg azt a hangot, amelyet végre sajátjának érez. Ezidőtájt íródó versei elsősorban az értelmiségi baráti kör gondolkodását jellemző illúzióvesztés filozófiai hangoltságú lenyomatai. A marxizmus megreformálhatóságába vetett hitének az 1968-as prágai bevonulás vet véget, innen eredezteti ideológiamentes korszakának kezdetét. 1969-ben bemutatkozik a Költők egymás közt című antológiában.  

1971-ben megjelenik első kötete, a Magyarázatok M. számára. Elsőkötetes szerzőként az Írószövetség szervezésében ősszel egy hónapra a Szovjetunióba utazik. Mosonyi Alizzal való házassága véget ér, összeköltözik Harsányi Évával, aki ekkor a Magvetőnél dolgozik orosz-bolgár fordítóként és lektorként. Tőle születik Ádám fia (1973).

1974-ben megjelenik második kötete Körülírt zuhanás címmel. Harsányi Évával megromlik a kapcsolata, összeköltözik, majd összeházasodik Nagy Máriával. Több filmszerepet kap ezidőtájt. 1976-ban nyilvánosan deklarálja a marxizmussal való szakítását, ami tulajdonképpen az első nyilvánosságból való tudatos kivonulását is jelenti. 1976 novemberében pályázatot ad be a Móricz-ösztöndíjra. Érdekes, hogy pályázatában nem verseskötet, hanem két prózai mű megírására vállalkozik. Pályázati anyagában egy, a Kiegyezés utáni évtizedekben játszódó történelmi regény, és egy irodalmi szociográfia elkészítését tervezi. Ugyancsak meglepő a tervezet indoklása is, e szerint ugyanis Petri – mint írja – 33 évesen végre „érettnek” érzi magát epikus művek alkotására.

1977 januárjában, a Szabad Európa Rádió nyilvánosságának kockázatát is vállalva aláírja a cseh Charta ’77 elnevezésű polgárjogi mozgalmat támogató petíciót, amellyel a szöveg 34 aláírója tulajdonképpen a szabadságjogok kiterjesztéséért és az emberi jogok biztosításáért fellépő demokratikus ellenzék formális megalakulását is rögzíti, dokumentálja. A már odaítélt Móricz-ösztöndíját emiatt az utolsó pillanatban visszavonják. 1977 végétől többször is ír a Kornis Mihály által életre hívott, az ellenzéki értelmiség közt folytatott „disszidens kommunikáció” számára felületet biztosító Naplóba. 1978-ban három hetet tölt a Korányi-szanatóriumban, ahol alkoholizmusát kezelik. Betegségéről egy ideig naplót vezet. 1979-re érzékelhetővé vált, hogy a magyar politikai vezetésnek van annyira fontos a külföldi renoméja, hogy ne engedhesse meg magának politikai perek indítását a másként gondolkodókkal szemben. A Charta aláíróinak száma, talán ennek is köszönhetően, 250-re szaporodott, természetesen Petri is az aláírók közt szerepel, sőt az ő feladata volt Illyést és a Weöres-Károlyi házaspárt rábeszélni az ív aláírására. Egyikük sem vállalta, Weöresék pénzadományt ajánlottak fel helyette.   

1980 novemberében a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László Kollégiumában Bibó-estet rendeznek, ahol Petri is előadást tart Bibó demokrácia-felfogásáról. 1981-ben jelenik meg a Bibó-emlékkönyv, amely több mint hetven neves értelmiségi írását tartalmazza az akkor két éve elhunyt gondolkodóról. Mivel a Gondolat Kiadó nem merte megjelentetni a kötetet, szamizdatban sokszorosítják, melynek lebonyolításában Petri is tevékeny szerepet vállalt. A kötetben lesz olvasható a Bibó temetése című verse. 1981-ben megjelenik az Örökhétfő című verseskötet, valamint elindul az első magyar szamizdat lap, a Beszélő.

1984-ben Soros-ösztöndíjjal Amerikába utazik, itt jelenik meg – a szintén épp kint tartózkodó Radnóti Sándor szerkesztésében – a Hólabda a kézben című versfüzete. 1985-ben aláírja A magyar demokratikus ellenzék felhívása az Európai Kulturális Fórumhoz  elnevezésű petíciót. Ebben az évben jelenik meg Azt hiszik című kötete. DAAD-ösztöndíjjal egy évre Nyugat-Berlinbe költözik.

Kezdetét veszi Molière-átültetéseinek sora. 1988-ban tagja lesz a Szabad Demokraták Szövetségének. Mayával való kapcsolata megromlik, összeköltözik és élete végéig együtt marad Pap Máriával. 1989-ben Valahol megvan címen új és válogatott verseinek gyűjteménye jelenik meg. Ugyanebben az évben jelenik meg Ami kimaradt címmel kötete, amely az előbbi kötetből kihagyott verseket tartalmazza.

Valami ismeretlen címen jelenik meg versfüzete, benne már olvasható a Hogy elérjek a napsütötte sávig. Az Arizona State University meghívására Arizonába utazik. A rendszerváltás után egyszerre a hivatalos nyilvánosság ünnepelt költője lesz: díjak, elismerések záporoznak rá.  Alig győzi teljesíteni a folyóiratok publikációs kéréseit, interjúkat ad, fellépésekre, közönségtalálkozókra hívják. Úgy érzi, hirtelen éppen abba a vátesz-szerepbe akarják kényszeríteni, amelytől már az ellenzéki évtizedekben is igyekezett radikálisan elhatárolódni. 

1992-ben Harsányi Éva öngyilkos lesz. Petri Pap Máriának elkezdi gépbe diktálni saját verseihez fűzött kommentárjait. 1993-tól Költői kérdés címen saját rovata lesz a Beszélőnél. Ugyanebben az évben jelenik meg Sár című kötete. 1994-ben kilép az SZDSZ-ből.

1996-ban Kossuth-díjat kap, Torgyán József, az ellenzéki Független Kisgazdapárt elnöke a Parlamentben tiltakozik a „nemzetgyalázó” költő (és a másik díjazott, Esterházy Péter) elismerése ellen. Ugyanebben az évben meghal Maya. Megjelenik verseinek mindezidáig legteljesebb gyűjteménye. Itt lát napvilágot 26 versből álló új ciklusa, Vagyok, mit érdekelne címen.

1997–1998-ban az Élet és Irodalom Gondolta a fene című rovatában többek közt Brecht, Apollinaire, Baudelaire verseket elemez, tágabb irodalomelméleti és történeti összefüggésekben vizsgálva a költeményeket. 1998-ban áttétes torokrákot diagnosztizálnak nála. Utolsó éveiben ismét szívesen fordul a költészettani vizsgálódások felé, az utolsó hetek tervei szerint például Várady Szabolcs verseit elemző sorozat megírására készült.

1999-ben a Beszélő beszélgetés-sorozatot indít vele. Tervei között egy fordítás, egy regénytervezet és egy szakácskönyv megírása is szerepel. Megjelenik utolsó verseskötete Amíg lehet címmel.

2000. július 16-án Petri György meghal. Kérésére Maya mellett, a dunaalmási temetőben helyezik végső nyugalomra július 22-én. Sírjánál Réz Pál és Várady Szabolcs búcsúzik tőle.