A Kertész Imrével folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében és a magyar kormány 1812/2016 (XII. 20.) határozata alapján 2017 januárjában megalakult az író nevét viselő Intézet, amelynek működtetője a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. Az Intézet fő célkitűzése az író emlékének méltó ápolása, kiadatlan műveinek és a róla szóló irodalmi anyagoknak az összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése. Az Intézet feladatai közé tartozik a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető iratok gyűjtése, illetve a közgyűjtemények dokumentumairól másolatok készíttetése, azok tudományos igényű feldolgozása, publikálásra való előkészítése. Az Intézet minél szélesebb közönségréteg számára kívánja hozzáférhetővé tenni Kertész Imre műveit, és a későbbiekben támogatni fogja fordítói, kutatói ösztöndíjakkal az életmű népszerűsítését.

A Kertész Imre Intézet által kezelt iratanyag és könyvállomány több forrásból táplálkozik, s folyamatosan bővül. Az író által adományozott elektronikus fájlcsomag mintegy 1800 dokumentumot (levelet, cikket, esszét, regényt, színművet, naplót stb.) tartalmaz. Az életmű e 2000 és 2016 közötti szegmenséből több ezer fóliónyi anyagot tervezünk kinyerni. Az Intézet megalapításával kapcsolatos tárgyalások eredményeként hozzánk kerültek olyan dokumentumok is, amelyek nem képezik közvetlenül a szépírói hagyaték részét – például az író édesanyjának és első feleségének fényképei, hivatalos dokumentumai, vagy az író 1948–49-ben írt újságcikkei, illetve több családi és magánjellegű irata. 

A Kertész Imre irodalmi tevékenységére vonatkozó dokumentumaink jelenleg is már több ezer tételt számlálnak. Emellett több egyéni felajánlás is érkezett egyes levelezésviszonylatokat, dedikált könyveket illetően, és a továbbiakban is igyekszünk minden Kertész Imrével kapcsolatos anyagot megvásárolni. Feladatunknak tekintjük mindazon anyagok gyűjtését és digitalizálását, amelyek kéziratos, gépiratos vagy tördelt változata nem maradt fenn a hagyatékban; ide tartozik több száz interjú és cikk, valamint a műfordítások mindegyike: tizenegy regény, négy dráma, három filozófiai és egy önéletrajzi mű részletei.

Az Intézet könyvtári állománya (adományok és antikvár beszerzések nyomán is) folyamatosan gazdagodik. Az író műveinek különböző nyelvű kiadásai mellett a Kertész-életművel kapcsolatos szakirodalmat is gyűjtjük, archívumhoz és kutatóhelyhez illőn rendszeresen szemlézve a megjelenő kiadványokat (könyveket, folyóiratokat, a napisajtó anyagát), ezzel is támogatva a kurrens bibliográfiai gyűjtést.

Jövőbeli célunk a berlini Kertész-archívummal való szoros együttműködés kialakítása és az ott található (2011 májusában megvásárolt) anyagoknak az eddiginél részletesebb és pontosabb feldolgozása, valamint a kiadatlan írások teljes körű szöveggondozása, magyarázó jegyzetekkel való ellátása.

Amíg az Intézet végleges helyére (Benczúr utca 46.) nem költözik, és az általunk őrzött dokumentumok leltári számozása meg nem történik, az önálló kutatást (a magyarországi közgyűjtemények gyakorlatához híven) nem tudjuk biztosítani, de – előzetes egyeztetés alapján – a filológiai jellegű kutatómunkákhoz igyekszünk lehetőséget biztosítani.

Mivel korábban már a Közalapítvány tulajdonába került Petri György kéziratos hagyatékának egy része, valamint Arthur Koestler angliai hagyatékából egy igen tekintélyes másolategyüttes, ezek további gondozását (s adott esetben bővítését) is szívesen vállalta az Intézet, már csak azért is, mert mindkét szerzői életmű több szállal kötődik a Kertész-művekben megfogalmazott, a diktatúra mibenlétére vonatkozó, máig érvényes kérdésfeltevésekhez. Az Intézet profiljához igazodóan tevékenységünk tovább bővül a sokat mellőzött és korán elhunyt Sziveri János hagyatékával, mely hosszú ideje kallódott méltatlanul, holott Sziveri és Petri költészete s kettejük életsorsa szintén komor látleletét nyújtja annak a korszaknak, amelyről több művében Kertész Imre oly hitelesen beszámolt.