Kertész Imre a műfordításról (kiadatlan gépirat)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Volt egy olyan szerencsés időszak ebben az országban, amikor nívós fordításokból is meg lehetett élni, és még dolgozni is lehetett mellette. Nietzschét, Hofmannsthalt nagy luxus volt fordítani, de én szerettem. Irtózatosan megszenvedtem, míg előhúztam az alanyt meg az állítmányt a bonyolult körmondatokból. De mindenképpen vissza akartam adni Nietzschének azt az élményt, amelyben ő részesített, amikor eredetiben olvastam, és missziónak is tekintettem a fordítását, mert akkor már több évtizede nem jelent meg műve magyarul. A tragédia ráadásul az az írása, amelyikben még nem aforizmákban beszél. Izgalmas feladat volt elcsípni a magát tudományosnak álcázó, de egyáltalán nem tudományos, a tudományos nyelvezet mögött lapuló, lesben álló költőt.” (Interjúrészlet; riporter: Ferch Magda)

 

 

„Következett Wittgensteintől az Észrevételek, amelynek a német címe kicsit más, Vermischte Bemerkungen. Ez szintén egy nagyon jó feladat volt, nagyon szeretem Wittgensteint, a diszciplináris filozófiához ugyan nem konyítok, de ez a kötet tulajdonképpen naplófeljegyzésekből áll össze, elsősorban művészettel és kultúrával kapcsolatos észrevételeit, morálfeljegyzéseit tartalmazza. Rendkívül érdekesek, de nem mindig első osztályú nyelven vannak megírva, sőt a mondatok sincsenek mindig végigírva. Kérdés, hogy mit csináljon a fordító egy töredékes mondattal? Magyarul nem lehet ugyanolyan töredékesen visszaadni, úgyhogy elkerülhetetlen az interpretáció. […] A megbízás az Európa Kiadótól jött, valamikor ’90-ben, ’91-ben. Kértem a fordításra egy féléves bécsi ösztöndíjat, amit meg is kaptam, és félig már elkészültem, amikor kiderült, hogy valaki más is fordítja, mégpedig Ancsel Éva, akit személyesen nem ismertem, de akkoriban állott éppen a hírneve és a tekintélye csúcsán. Aztán az is kiderült, hogy az Európa elfelejtette megszerezni a jogokat, úgyhogy majdnem válságba került az ösztöndíjam, mert előzőleg kikötötték, hogy a könyvnek meg kell jelennie, a támogató intézmény nevének a feltüntetésével. Írtam egy levelet Ancsel Évának, hogy ez és ez a helyzet, mire ő rendkívül nagyvonalúan azt válaszolta látatlanban, hogy a maga fordítása biztosan jobb, s elállt a saját fordításától. Nagyon-nagyon kedves volt és nagyon elegáns, nem sokan csinálnak ilyet.” (Interjúrészlet)

 

 

 

 

MŰFORDÍTÁSOK

 

Tankred Dorst: Dorothea Merz. (Regény.) Bp. 1980. Európa, 263 l.

 

W. E. Richartz: Irodaregény. [Regény] Bp. 1981. Európa, 267 l.

 

Tankred Dorst: Klara anyja. [Kisregény] = Ki volt Edgar Allan? Bp. 1982. 507–587. l.

 

Volker W. Degener: Ördögök hangszalagon. (Regény.) Bp. 1982. Európa, 215 l.

 

Tankred Dorst: Merlin avagy A puszta ország. (Dráma.) Bp. 1983. Európa, 295 l.

 

Per Christian Jersild: A Gyermekek Szigete. (Regény.) Bp. 1983. Európa, 331 l. ― 2. kiadás: Bp. 1986. Árkádia, 331 l.

 

Peter Härtling: Visszatérés Casablancába. (Regény.) Bp. 1985. Európa, 332 l.

 

Helmut Rathert: Nagypapa repül. Kézikönyv örökifjú öregfiúknak. Bp. 1985. Európa, 187. l

 

Tankred Dorst: A stettini utazás. (Regény.) Bp. 1986. Európa, 93 l.

 

Friedrich Nietzsche: A tragédia születése, avagy Görögség és pesszimizmus. Bp. 1986. Európa, 225 l. ― 2. kiadás: Bukarest–Kolozsvár, 1994.; 3. kiadás: Bp. 2003.

 

Sigmund Freud: Michelangelo Mózese. [Tan.] = S. F.: Mózes. – Michelangelo Mózese. (Két tanulmány.) Bp. 1987. 211–252. l.

 

Wolfdietrich Schnurre: Négyszer születtem. [Kisprózák] (Vál.: Borbás Mária.) Bp. 1987. Európa, 250 l.

 

Elias Canetti: Esküvő. (Dráma.) ― Gépirat, 1988.

 

Menekülés a homályba. Osztrák elbeszélők a XX. század első felében. Bp. 1988.
    Hugo von Hofmannsthal: Az árnyék nélküli asszony. 15–103 l. 
    Arthur Schnitzler: Menekülés a homályba. 208–295 l.
    Fritz Hermanovsky-Orlando: A családi kép. 483–489 l.
    Heimito von Doderer: A meggyötört pénzeszacskók. 510–524 l.
    Heimito von Doderer: Két hazugság vagy Antik tragédia falun. 525–536 l.

 

Friedrich Dürrenmatt: A csendestárs. (Dráma.) = Nagyvilág, 1989. márc., 3. sz. 376–417.

 

Joseph Roth: Jób. Egy egyszerű ember regénye. [Regény] Bp. 1989. Európa, 219 l.

 

Barbara Frischmuth: Kapcsolatok – Családi nyaralás. [Kisregények] Bp. 1990. Európa, 202 l.

 

Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy. (Dráma.) ― Gépirat, 1991.

 

Hans-Georg Gadamer: A második Varázsfuvola. [Tanulmány] = Holmi, 1991. dec., 12. sz. 1601–1615. l.

 

Elias Canetti: A szemjáték. [Önéletrajz] Bp. 1993. Európa, 404 l. /Emlékezések/ ― K. I. a kötet 9–169. oldalát fordította, a további részeket Halasi Zoltán.

 

Ludwig Wittgenstein: Észrevételek. [Filozófiai jegyzetek] Bp. 1995. Atlantisz, 126 l.

 

 

 

  

  

 

vissza