Hét vidéki helyszínen, több száz néző tekintette meg 2024 decemberében Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regényéből készült felolvasószínházi előadást. A Nobel-díjas író monológ-regényét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta. A különleges adaptáció prózai részleteit Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László tolmácsolásában hallhatták a nézők, a produkcióban elhangzó komolyzenei műveket pedig a Kossuth-díjas Kelemen Barnabás, a Liszt Ferenc-díjas Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és az Erkel Ferenc-díjas Lukács Miklós állították össze és adták elő.
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) felkérésére, a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében megvalósult produkciót Kertész Imre 95. születésnapján, 2024. november 9-én láthatta először a közönség a budapesti Kertész Imre Intézetben. A magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött, ingyenesen megtekinthető előadás november végén indult országjáró körútra, melynek keretében – közkívánatra – a budapesti Rumbach Zsinagógában is megtekinthették az érdeklődők a sokrétű, bensőséges előadást. A budapesti előadás előtt Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója köszöntötte a közönséget.
A kaddis az egyik legszentebb zsidó ima, amelyet a gyászolók 11 hónapon keresztül mondanak elhunyt szeretteikért. Az imamondás előadásmódja és egyben sajátos zeneisége is tetten érhető Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regényében, amely nemcsak Magyarországon vált sikeressé, hanem német nyelvterületen is megalapozta az író hírnevét.
A mű időbeli és gondolati előzményének tekinthető Sorstalansághoz és A kudarchoz hasonlóan a szerző ismét egy holokauszt-túlélőt állít a középpontba. Az általa elmondott kaddis nemcsak meg nem született gyermekéhez, hanem Auschwitz összes áldozatához szól.
A mű a haláltáborban átélt borzalmakkal való szembenézés új perspektíváját nyújtja: főhőse, egy B. nevű író-műfordító, költői monológja során a gyermekvállalás elutasításától a holokausztot lehetővé tevő elnyomó rend elutasításáig jut el. A regény mégis életigenlést közvetít, s a „totális esztelenség”-en való felülemelkedés egyetlen lehetséges formájaként a művészetet jelöli meg.
Az emlékezés, a gyász és egyben az élni akarás megrendítő narratívája Győrben szólalt meg utolsó alkalommal 2024-ben, a Dr. Kovács Pál Könyvtár Baross úti épületében. A hetedik vidéki előadás előtt dr. Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója köszöntőjében kiemelte: „a Kaddis elbeszélője összegez, mérleget készít. Levonja a csak és kizárólag őrá, Auschwitz túlélőjére vonatkozó konzekvenciákat. Nem kíván sem modellt adni, sem magatartásmintát kínálni. Regényének egyes szám első személyű elbeszélő-hőse kíméletlen őszinteséggel elmélkedik önmagáról és a világról, miközben megfellebbezhetetlen döntéseket hoz saját életére vonatkozóan.”
A különleges adaptációban az ima zenében és prózában felváltva, majd egymásba fonódva szólal meg egy férfi és egy nő tolmácsolásában. A darab zenei anyaga hegedűn, brácsán, klarinéton, harmonikán és cimbalmon szólal meg. A produkcióban Bach, Ravel, Bartók, Schönberg, Sztravinszkij művei és autentikus zsidó zenék oldódnak fel a sajátos zeneiségű Kertész-szövegben.
A fájdalommal, emlékezéssel, kérdésekkel teli prózai szövegeket Szabó Sebestyén László és Kelemen Hanna előadásában hallhatta a győri közönség.
A produkcióban elhangzó komolyzenei műveket pedig a Kossuth-díjas Kelemen Barnabás, a Liszt Ferenc-díjas Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és az Erkel Ferenc-díjas Lukács Miklós állították össze és adták elő.
A haláltáborok áldozatainak emléke előtt tisztelgő színpadi mű ötletét Schmidt Mária történészprofesszor, a KKETTK Alapítvány főigazgatója adta.
Dramaturg: Ugron Zsolna
Zenei összeállítás: Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Eredics Dávid, Eredics Salamon, Lukács Miklós
Szereplők: Kelemen Hanna, Szabó Sebestyén László