Irsa Katalin rajzaival. Bp. 1988. Móra, [22] l. — Az azonos című verses mese prózaváltozata. Csehszlovák–magyar és román–magyar közös kiadásban is.

„Az elmúlt kor egyik legnagyobb költője, Pilinszky János meséjét adja most végre a gyerekek kezébe az ügyhöz méltó megformálásban a Móra Kiadó. A téma ismert, Pilinszky hőse, a kisfiú éppúgy a tükör izgalmas világában kalandozik, mint elődei, közöttük a legismertebb Lewis Carroll Alice-a. Sokan, azt hiszem, epigonizmust, sőt plágiumot emlegetnének, ha nem tartaná vissza őket a szerző neve. Pilinszky egész életművében a morál lényegül át széppé, róla elképzelhetetlen, hogy egy régi témához nyúljon, ha nincsen új mondanivalója. Természetesen nagyon könnyen megtalálhatjuk ezt a mondanivalót. Pilinszky tükörvilága egyszerre reális és egyszerre csupán érzékeinkben létező, mint maga a tükörkép. Itt nincsen igazi súlya a tárgyaknak, erőtlen tükörfigurák birkóznak ezekkel az irreálisan könnyű nehézségekkel. Ám a tükörvilág történelme reális, egy zsarnok ellenség szorította be ide ezt a jóságos népet, amely annyira gyűlölt minden erőszakot, hogy még önmaga védelmében sem volt képes fegyvert ragadni. Az ellenség nem elégszik meg a teljes győzelemmel. A leigázottaktól tökéletes engedelmességet követelt, és ez az engedelmesség az alapja annak a pontosságnak, amellyel a tükörkép nyomon követi minden mozdulatunkat. Ebbe a világba lép be Pilinszky kisfiú hőse, hogy meggyógyítsa a környezeténél is gyorsabban sorvadó királylányt. Pillanatnyi boldogságuk, amelynek a két világ közötti összebékíthetetlenség szab határt, az egyik legszebb, legköltőibb megfogalmazása a gyerekszerelemnek.” (Rigó Béla; Könyvvilág, 1988. május)