[Esszék, cikkek.] [Összeáll. Hafner Zoltán.] Bp. 2008. Nap Kiadó, 41 l. /Különleges könyvek/ — Második kiad.: uo., 2015.

„Pilinszky az ajándékozás öröméről is vall: »Az ajándékozás gesztusának is ez az értelme: önmagunkat, önmagunk egy ’részét’ ajándékozzuk, adjuk oda másoknak.« Éppen ezért a jó ajándék önmagunk egy darabja, »test a testünkből, lélek a lelkünkből«. A jó ajándék jelkép, »de ha megfelelő módon adjuk, valóban él és tovább él. Ha jól adjuk és jól fogadjuk, titokzatos erőre lép.« Kristálytiszta gondolatok sorjáznak a kötetben. Nem egy alkalmas lenne arra, hogy a költő »füveskönyvébe« kerüljön: »...egyedül a szeretet találékonysága kifogyhatatlan«. »Legmeggyőzőbben maga a valóság bizonyítja, az élet ezer és ezer példája, hogy a legszürkébb áldozatban, munkásságban eltöltött élet termi a legízesebb és leggyengédebb gyümölcsöt.«; »Az ember kivételes lény.«; »A részleteket szerethetjük vagy gyűlölhetjük, de bizalmunk végül is csakis az egészben lehet vagy sehol.« Galsai Pongrác kérdésére a Nők Lapja 1978. december 23-i számában Pilinszky kifejti, hogy a karácsony egyre inkább vidéki ünnep lett. »Nem New York, hanem Betlehem számára találták ki. A szeretet ünnepe. De ma két dolgot nem tudunk: szeretni és ünnepelni.«” (Gajdó Ágnes; Élet és Irodalom, 2008. december 12.)