A Nobel-díjas Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című műve alapján, a magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött, ingyenesen megtekinthető produkciót csaknem ezren látták az elmúlt hónapokban országszerte vidéki körútjának keretében. A Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében megvalósuló előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta Kertész Imre eredeti műve alapján. A produkcióban elhangzó komolyzenei művek részleteit a Kossuth-díjas Kelemen Barnabás, a Liszt Ferenc-díjas Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és az Erkel Ferenc-díjas Lukács Miklós állították össze és adták elő. A prózai szövegeket Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László előadásában hallhatta a közönség.
„A Kaddis gondolata akkortájt született meg, amikor a rendszer már kezdett fellazulni; ’86 táján, emlékszem, A kudarc már készen volt, de még nem jelent meg. […] Szigligeten voltam ismét, éjszaka 3-4 óra lehetett, kinyitottam a rádiót, a Balaton mellett lehetett fogni nyugati csatornákat is, és valahonnan gyönyörű Wagner-muzsika szólalt meg. Akkor még szerettem Wagnert és egyszer csak hirtelen leírtam az első mondatot. Hosszú, nagy mondat volt, istenem, mi lesz ebből, gondoltam, de dolgoztam tovább, írtam a mondatokat egymás után, aztán körülbelül egy óra múltán gondoltam, elég ebből a zagyvalékból, lefekszem aludni, már álmos is voltam rettentően. Délelőtt felébredtem, s féltem megnézni, mit írtam. Biztos, hogy borzalmas. Elolvastam, egész jónak és folytathatónak tűnt, majd jöttek azok a mondatok, hogy »a golyóstoll az én ásóm… stb.«” – emlékezett vissza egy interjújában Kertész Imre a Kaddis a meg nem született gyermekért című művének születésére.
A Nobel-díjas író monológregénye alapján, a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében készült Kaddis – Az Emlékezők Imája című produkciót 2024. november 9-én láthatta először a közönség a budapesti Kertész Imre Intézetben. A magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött, az irodalom és a zene rendhagyó összeolvadásával megalkotott, ingyenesen megtekinthető előadás egyszerre tiszteleg a haláltáborok áldozatainak emléke előtt és idézi fel a túlélők szenvedéseit.
A felolvasószínházi adaptáció egy sokrétű, bensőséges előadás: az emlékezés, a gyász és az élni akarás megrendítő narratívája, amelyben az ima zenében és prózában felváltva, majd egymásba fonódva szólal meg egy férfi és egy nő tolmácsolásában. A darab zenei anyaga hegedűn, brácsán, klarinéton, harmonikán és cimbalmon szólal meg. A produkcióban Bach, Ravel, Bartók, Schönberg, Sztravinszkij művei és autentikus zsidó zenék oldódnak fel a sajátos zeneiségű Kertész-szövegben.
Az előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta Kertész Imre eredeti műve alapján. A produkcióban elhangzó komolyzenei művek részleteit a Kossuth-díjas Kelemen Barnabás, a Liszt Ferenc-díjas Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és az Erkel Ferenc-díjas Lukács Miklós állították össze és adták elő. A prózai szövegeket Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László előadásában hallhatta a közönség.
Az ingyenesen megtekinthető előadás 2024 decemberében indult országjáró körútra, amely – Szentendre, Makó, Balassagyarmat, Debrecen, Berettyóújfalu, Veszprém és Győr után – Salföldön zárult 2025. március 30-án.