Kertész Imre 20 éve átadott irodalmi Nobel-díjának évfordulóján megjelent a Sorstalanság című regény 33. kiadása a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában. A kötetet a december 7-i KultúrArc-ban mutattuk be a Kertész Imre Intézetben, ahol Nobel-díjas írónk életművéről és pályájának kezdeteiről Ács Margit Kossuth-díjas és Visky András József Attila-díjas írókkal Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója beszélgetett.
Kertész Imre volt az első magyar író, aki átvehette az irodalmi Nobel-díjat, éppen 20 éve, 2002. december 10-én. A Svéd Királyi Akadémia rövid indoklása szerint „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben.” Kertész Imre írói életműve azt vizsgálja, hogy lehet-e még egyénként élni és gondolkodni egy olyan korszakban, amelyben az emberek egyre teljesebben alávetették magukat a totalitárius hatalomnak.
Kertész könyveiben szüntelenül visszatér auschwitzi élményeihez, ahová még gyerekként, a magyarországi náci zsidóüldözések idején hurcolták el. Első regénye, a Sorstalanság a 14 éves Köves Gyuriról szól, akit elfognak és koncentrációs táborba visznek, de ő alkalmazkodik és túléli. A könyv azt az elidegenítő fogást használja, hogy a táborok valóságát teljesen természetesnek veszi, akár a hétköznapokat, amelyekben – bár a feltételek hálátlanok – a boldog pillanatok mégsem hiányoznak. Köves egy gyerek szemével látja az eseményeket, anélkül hogy természetellenesnek vagy felháborítónak találná őket – nem ismeri a mi tényeinket. Kertész üzenete az, hogy az élet alkalmazkodás. A fogolynak az a képessége, hogy megtalálja a helyét Auschwitzban, ugyanannak az elvnek a megnyilvánulása, amely a mindennapi életben és az emberi együttélésben fejeződik ki.
Kertész Imre 1960-tól, tizenhárom éven keresztül írta a Sorstalanságot. Elsőként a Magvető Kiadóhoz kopogtatott be kéziratával, ott azonban visszautasították. Kertész Imre regénye ezután a Szépirodalmi Kiadóban, Ács Margit asztalán kötött ki, aki mindent megtett annak érdekében, hogy a regény 1975-ben megjelenhessen.
„Azért nekem adták, mert nagyon gyengéden tudok visszautasítani” – idézte fel iróniával a Kossuth-díjas írónő, a kézirat későbbi szerkesztője a könyv bemutatóján, aki egyébként a kiadói munka során jó barátságba került a szerzővel.
A most megjelent, legújabb, 33. kiadás alapja ez az 1993-as, a szerző által átdolgozott kiadás. Ezt a szöveget vetette össze a könyv szerkesztője az 1975-ös első, illetve a 2017-es utolsó kiadással, megőrizve a szöveg ritmusát és tagolását biztosító egyéni központozást, kiszűrve a sajtóhibákat, valamint a korábbi szedők és szerkesztők önkényes javításait.
Kertész Imre Sorstalanság című művének legújabb kiadását a Kertész Imre Intézet KultúrArc című beszélgetéssorozatának 2022. december 7-i estjén mutattuk be az Intézet Benczúr utcai székházában. A könyvbemutatóval egybekötött beszélgetésen Kertész Imre életművéről és írói pályájának kezdeteiről Ács Margit Kossuth-díjas és Visky András József Attila-díjas írókkal Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója beszélgetett.
Az est az alábbi linken visszanézhető: