Az (Itt találkozunk…) című vers Wunderlich József előadásában, Kertész Imre Intézet, 2020. október 8.

(Itt találkozunk…)

Itt találkozunk, ezen a helyen. Innen indulunk.
– Se kő, se sötétség. Se fény, se föld.
Változatlan neveltjeink előtt a rejtély: sehol se jobb
a hamis áldozatnak. (Nehezen találunk egymásra,
fáradságos és verítékes munka árán.)

Csak egy szilárd pont, egy meghatározott állapot
hiányzik. Egy mindent átfogó mozdulat.
A törvények elégtétele.
Egy világ hiányzik közöttünk.

Az izmok hiába feszülőben. Csörtetünk.
A levegő préselt illata az agyban. Mintha
látnám: ismét egy ijesztőn mély horpadás.
– Két tüzes gyertyát jeges szemembe. Vállgörgőim közé.
Mint játékaiba feledkezett ismeretlent.

– Itt nincs fölösleges fondorlat. Csak a sebek
fájdalma.
Állandóan indulásra készen.
Rugalmas hajlataink várnak a riadásra.
Mint szemvesztés előtt a tekintet.

(Sziveri János)