Pilinszky János összes versei

„Pilinszky János születésének hetvenötödik évfordulójára több kiadvány is napvilágot látott, s ezek közül nem egy a téli könyvvásárra került a boltokba.

Az igényes köteteiről ismert Osiris Kiadó a költő verseinek és szépprózai műveinek gyűjteményét jelentette meg Hafner Zoltán szerkesztésében. Előbbi az előző kiadáshoz képest egy verses mesével és tizennégy – korábban sehol meg nem jelent – költeménnyel gyarapodott, melyek között ifjúkori zsengék éppúgy megtalálhatóak, mint kései, kiadatlan alkotások. A könyv végén érdekes válogatást kapunk Pilinszky verstöredékeiből is.” (Bugyinszki György; Új Magyarország, 1996. december 9.)

Pilinszky János összes versei

„Pilinszky János műveinek kiadását a versek megjelentetésével kezdte meg a Magvető Kiadó. A kötetben a verseken és a verses meséken túl a szerző műfordításait és a hagyatékban fennmaradt töredékeket közöljük. A minden eddiginél teljesebb kiadás néhány töredékkel és egy új műfordítással bővült.” (Részlet a kötet fülszövegéből)

Pilinszky János: Válogatott versek

A kötet az Osiris Diákkönyvtár sorozatban jelent meg – az alap-, közép- és felsőoktatásban tanuló diákok, egyetemi hallgatók igényeinek kielégítésére.

Pilinszky János: Versfüzet

„Mi az, hogy kézműves költő? Ha valami, hát ez a rendhagyó Versfüzet kiválóan alkalmas arra, hogy eltűnődjünk e kérdésen. A költő 1948-ban volt diáktársa esküvőjére lemásolja egy füzetbe addig írt, legjobbnak tartott verseit […], gondosan feljegyzi, hogy: »E könyvecskét írtam tulajdon kezemmel, egyetlen példányban, menyegzői ajándékul«, dedikálja is, de sosem adja oda az ifjú párnak, hanem haláláig gondosan megőrzi, így kerül elő a hagyatékból, s a Kortárs Könyvkiadó jóvoltából most fakszimilében a Pilinszky-rajongók kezébe. […]

Nyilvánvaló, hogy Pilinszky esetében nem közönséges nárcizmusról van szó, nem azért másolgatta, sőt adta elő előszeretettel élőben is verseit, mert egyszerűen gyönyörködni kívánt a műveiben. Nagyon is tudatosan vállalt alkotói magatartás volt ez részéről, amellyel a kor kihívására reagált: amikor a költészet kulturális termék lett, amikor a költői szó erejét és hitelét (bocsánat, inkább társadalmi hasznosságát) a példányszámon mérték le, s minden szinten a mennyiség minőségbe való átcsapásáról szavaltak, ő úgy tartotta, hogy a vers igazán csak akkor születik meg, azaz csak akkor szól hitelesen, ha azt a költő saját kezével és/vagy hangjával megformázza.” (Pályi András; Élet és Irodalom, 1997. március 7.)