Bibliográfiánk teljességre törekvően regisztrálja Kertész Imre 1975 és 2018 között nyomtatásban megjelent műveit, az eközben született magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül a szépirodalmi munkák színpadi és filmadaptációinak adataival. E csoportosításnak megfelelően az összeállításunk két fő részből áll, amelyek mindegyike további alfejezetekre tagolódik. A tételek valamennyi esetben kronologikusan követik egymást.
Az első fő részben szerepelnek az író kötetben, periodikumokban és antológiákban megjelent műveinek, műfordításainak, valamint a vele készült interjúknak és nyilatkozatoknak az adatai, s ebben a részben kaptak helyet műveinek hangoskönyvként vagy digitalizált formában megjelent kiadványai.
A második fő rész a Kertész Imréről szóló szakirodalmat tartalmazza: ezen belül külön alfejezetben találhatók az önálló kötetben megjelent munkák és külön alfejezetben a periodikumokban és vegyes tartalmú tanulmánykötetekben megjelent írások; végezetül pedig a szépirodalmi művek alapján készült magyar nyelvű színpadi és filmadaptációk.
Az első rész köteteket bemutató fejezetében az adott mű leírása és tartalmi ismertetése, majd a korabali kritikai fogadtatása következik, a recenziók publikációs időrendjében. Ha egy-egy kötet többször is megjelent, általában az első megjelenésnél találhatók a későbbi kiadások ismertetései is – a Sorstalanság kritikai visszhangja azonban különválasztva szerepel, hogy ezáltal is jobban követhető legyen a regény recepciótörténete. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ismertetések címei ezeken a helyeken nincsenek feltüntetve, mivel később a szakirodalom periodikus alfejezetében azzal együtt olvashatók.
Az író periodikumokban és antológiákban megjelent műveit tartalmazó fejezetben az utánközlések is megtalálhatók, amelyekre minden esetben utalás is történik, csakúgy, mint a cím- és szövegváltozatokra. Ha egy-egy írás címéből nem derül ki annak témája, az annotációban erről is tájékozódhat a felhasználó; ugyanígy az előadások elhangzásának helyéről és idejéről, s arról is, ha valamely műnek, esetleg interjúnak volt kritikai visszhangja.
A műfordítások szintén időrendben, éves tagolásban követik egymást, ám ha valamely kötet többször is megjelent, ugyanazon tételen belül szerepel. Ha egyes drámafordításokból színházi előadás is született, annak adatai az annotációban kaptak helyet. Két drámafordítás (Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy, Elias Canetti: Esküvő) nem jelent meg ugyan nyomtatásban, viszont volt színpadi premierjük. Mivel gépiratuk közgyűjteményben hozzáférhető, ezek is besorolást kaptak e fejezetben.
A második, szakirodalmat bemutató fő részben szintén külön kerültek az önálló, monografikus igényű művek és tanulmánykötetetek, valamint azok ismertetései. Az ezt követő alfejezet a periodikumokban és gyűjteményes kiadványokban megjelent írásokat veszi sorra. A havi lapok egységesen az adott hónap elejére, a negyedévenként megjelenők az évnegyed elejére, a kéthavi lapok az első hónap elején szerepelnek. Az azonos időpontban megjelenő lapok között a címük betűrendje adja a sorrendet. A vegyes tartalmú tanulmánykötetetek, antológiák mindig az adott év végére kerültek, a szerzők nevének alfabetikus rendjében.
A tételleírásokat ezúttal is műfajmegjelölés és gyakran annotáció követi: tartalmi megjegyzés, pontosítás, illetve datálás, amennyiben az adott írás keletkezése nem egyezik a publikálás évével, végül pedig utalók is lehetnek, amelyek az egyes írások azonosságát vagy összetartozását jelzik. A L.és a L. még utaló jelzi, ha az adott tétellel kapcsolatban további információk találhatók még a bibliográfiában; az Ua.rövidítés pedig az adott szöveg további megjelenéseit rögzíti.
A művek adaptációival, s különösen a Sorstalanságmegfilmesítésével kapcsolatos szakirodalom csak szórványosan kapott helyet összeállításunkban – leginkább azok a cikkek kerültek felvételre, amelyek szorosabban kötődnek az adott műhöz, illetve ha az író személyesen is részt vett például a regényéből készült film forgatásán, s az aktuális sajtótájékoztatókon.
A bibliográfiát az elemzett kötetek részletes jegyzéke zárja, ezek ugyanis a tételleírásoknál csak rövidített formában (szerző, cím, megjelenés éve) olvashatók. – Munkánk anyaga (autopszián alapulva) tartalmazza a korábbi részleges bibliográfiai gyűjtéseket, válogatásokat, valamint A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1971–75(Szerk.: Pajkossy György) és A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976-tól 1990-ig kiadott gyűjteményeinek vonatkozó anyagát, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Könyvtárában fellelhető cikkeket és újságkivágatokat; az itt közreadott gyűjtemény jelentős hányada azonban így is egyéni kutatómunka eredménye, amelyhez Kertész Imre és Kertész Magda nagy segítséget nyújtott. Az interneten hozzáférhető írások közül csak azok kerültek regisztrálásra, amelyek nyomtatásban is megjelentek.
A jelen bibliográfia korábbi, nyomtatott változata először az író 80. születésnapjára jelent meg 2009-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában – az akkori közel 1300 tétel ezúttal több mint 500 újabb tétellel bővül. A mostani, honlapunkon tanulmányozható változat anyaggyűjtése 2018. októberével zárul, ám a jövőben rendszeresen közzétesszük az újonnan regisztrált írások adatait is. Gyűjtőmunkánk tehát nem tekinthető ezúttal sem befejezettnek. Épp ezért minden észrevételt, kiegészítést és pontosítást szívesen várunk a Kertész Imre Intézet levelezési címére: info@kerteszintezet.hu.
2. Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások
1989
- 382. Bán Zoltán András:
Diadalmas fiaskó. Kertész Imre: A kudarc. [Krit.] = Kritika, 1989. júl. 7. sz. 39–40. ― Ua. 422.
- 383. Györffy Miklós:
A kő és a hegy. Kertész Imre: A kudarc. [Tan.] = Jelenkor, 1989. okt. 10. sz. 985–987. ― Ua. 433.
- 385. Tábor Ádám:
Folytatás (újabb győzelem). [Krit.] = Élet és Irodalom, 1989. dec 1. 48. sz. 11. — A kudarcról. L. még 841.
1990
- 386. Koppány Márton:
Halálfúgák. Kertész Imre regényeiről. [Tan.] = Múlt és Jövő, 1990. 1. sz. [tavasz] 93–96. — A Sorstalanságról, A kudarcról és a Kaddisról.
- 389. Takács Ferenc:
Erdő, halál, irtás / írás. [Krit.] = Kortárs, 1990. jún. 6. sz. 153–155. — A Kaddisról
- 390. Bán Zoltán András:
Körkörös monológ. [Krit.] = Magyar Napló, 1990. jún 14. 24. sz. 13. — A Kaddisról
- 392. Gara János:
Lehet még menet közben olvasni?. [Krit.] = Népszava, 1990. júl 17. 166. sz. 6. — A Kaddisról
- 393. Várai Emil (–ai):
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért. [Krit.] = Szombat, 1990. aug. 6. sz. 17. — A Kaddisról
- 394. Murányi Gábor:
„…és Fasizmus jegyesek?” Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika. [Lapszemle] = Magyar Nemzet, 1990. aug 2. 153. sz. 6. — A Táborok maradandósága c. esszéről is. L. 56.
- 395. Balassa Péter:
„Soha nem engedek”. Drámai monológ – nagyprózában. [Krit.] = Magyar Hírlap, 1990. szept 29. 224. [229] sz. Ahogy tetszik c. mell., 2. — A Kaddisról
- 397. Erdődy Edit:
Halálfúga – prózában. [Krit.] = Jelenkor, 1990. nov. 11. sz. 886–889 — A Kaddisról
- 398. Berkes Erzsébet:
Az ésszerű lét nyomorúsága. [Krit.] = Mozgó Világ, 1990. nov. 11. sz. 118–121. — A Kaddisról
- 399. Wirth Imre:
Kaddis a meg nem született gyermekért. [Krit.] = Vigilia, 1990. nov. 11. sz. 876–877.
- 400. Szilágyi Márton:
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért. [Krit.] = Alföld, 1990. dec. 12. sz. 72–73. Kötetben?
1991
- 401. Radics Viktória:
Leheletnyi vigaszért. [Krit.] = Holmi, 1991. márc. 3. sz. 370–372. — A Kaddisról
- 402. Radnóti Sándor:
Auschwitz mint szellemi életforma. [Krit.] = Holmi, 1991. márc. 3. sz. 372–378. — A Kaddisról. Ua. 528., 1263.
- 403. V. Gy.:
Bernhardi Budapesten. [Krit.] = Bécsi Napló, 1991. márc.-ápr. 2. sz. 8. — K. I. Schnitzler-fordításáról is a színházi bemutató kapcsán. L. még 186.
- 404. Berkes Erzsébet:
Az irodalom esélyei. [Krit.] = Könyvvilág, 1991. máj. 5. sz. 4. — Az angol lobogó c. kötetről.
- 406. Wirth Imre:
Ex libris. [Ism.] = Élet és Irodalom, 1991. jún 14. 24. sz. 11. — Az angol lobogó c. kötetről.
- 408. Balogh Ernő:
Kiért szól a Kaddis? Kertész Imre két könyvéről. [Krit.] = Népszabadság, 1991. szept 7. 210. sz. 9. — A Kaddis és Az angol lobogó c. kötetről.
- 409. Barabás Tamás:
Kornis Mihály íróból színész lesz. [Int.] = Esti Hírlap, 1991. szept 9. 2. — A Jegyzőkönyv bemutatójáról.
- 410. [Zappe László] Z. L.:
Kertész – Kornis – Kamra. [Krit.] = Népszabadság, 1991. okt 28. 252. sz. 13. — A Jegyzőkönyv színházi bemutatójáról.
- 411. György Péter:
Egy mondat értelmezéséhez. Kertész Imréről. [Tan.] = Orpheus, 1991. 4. sz. [tél] 39–49.
- 412. Murányi Gábor:
Kéznyújtás. [Cikk] = Magyar Nemzet, 1991. nov 4. 258. sz. 9. — A Jegyzőkönyv színházi bemutatójáról.
- 414. Bányai János:
A kudarc után. [Krit.] = Híd, 1991. dec. 12. sz. 1133–1137. — Az angol lobogó c. kötetről. Ua. 458.
- 415. Márton László–Varga Lajos Márton:
A tanúságtétel perspektívái. [Int.] = Jelenkor, 1991. dec. 12. sz. 1051–1054. — Az angol lobogó c. kötetről. Ua. 454.
- 416. Závada Pál:
Az előttünk szaladó bárányt követni. [Krit.] = Színház, 1991. dec. 12. sz. 1–2. — A Jegyzőkönyv színházi bemutatójáról.
- 417. Márton László:
Író, színészkedj!. [Krit.] = Színház, 1991. dec. 12. sz. 2. — A Jegyzőkönyv színházi bemutatójáról.
- 418. Margittai Nóra:
Miért jó nekünk Kertész Imrét olvasni?. [Tan.] = Újhold-Évkönyv, 1991. 1. sz. 282–286.
1992
- 419. Balassa Péter:
Kertész – Kornis. Kritika helyett köszönet.. [Cikk] = Kritika, 1992. jan. 1. sz. 48. — A Jegyzőkönyv színházi bemutatójáról.
- 420. Radics Viktória:
A rejtőzködő kreatúra. [Krit.] = Holmi, 1992. jan. 1. sz. 134–137. — Az angol lobogó c. kötetről.
- 421. Turai Tamás:
A hiten túl, a pusztulás előtt. Esszé Kertész Imréről, és az írói mítoszról.. [Esszé] = Jelenkor, 1992. ápr. 4. sz. 310–316.
- 422. Békés Pál:
„A gyanúba keveredett irodalom”. [Krit.] = Mozgó Világ, 1992. máj. 5. sz. 110–111. — Az angol lobogó c. kötetről
- 424. Bán Zoltán András:
Otthonteremtés a száműzetésben. [Krit.] = Népszabadság, 1992. jún 6. 133. sz. 28. — A Gályanaplóról
- 426. Bányai János:
Értékválasztásaink. [Esszé] = Magyar Szó, 1992. aug 23. 231. sz. 11. — A Gályanaplóról is.
- 427. Németh Gábor:
Életfúga. Kertész Imre – Gályanapló. [Esszé] = Múlt és Jövő, 1992. 3. sz. [ősz] 110–112. ― Ua. 336.
- 428. Kálmán C. György:
A már megtalált. Kertész Imre: Gályanapló. [Krit.] = Beszélő, 1992. okt 10. 41. sz. 42–43. ― Ua. 934.
- 429. Gács Anna:
Egy különös regény. Kertész Imre: Gályanapló. [Krit.] = Jelenkor, 1992. okt. 10. sz. 857–860.
- 430. Szirák Péter:
A szűk az most tágasabb. Kertész Imre: Gályanapló. [Krit.] = Kortárs, 1992. nov. 11. sz. 96–100. Kötetben?
- 431. Szántó T. Gábor:
Szirtek és zátonyok között. [Krit.] = Szombat, 1992. dec. 10. sz. 42 — A Gályanaplóról
- 432. Földes Anna:
Regényre várva. [Krit.] = Magyar Hírlap, 1992. dec 5. 286. sz. Ahogy tetszik c. mell., III. — A Gályanaplóról
- 433. Györffy Miklós:
A kő és a hegy. Kertész Imre: A kudarc. [Tan.] = Gy. M.: Új magyar prózaszemle, Pécs 1992. 103–107. ― Ua. 383.
1993
- 434. Kardos Péter:
A legjobbak Svájcban. Kertész, Esterházy, Krasznahorkai. [Cikk] = Magyar Napló, 1993. febr 5. 3. sz. 28. — A svájci kritikusok listáján első a Kaddis
- 435. Bán Zoltán András:
Egy újabb fogadtatás. [Tan.] = Holmi, 1993. máj. 5. sz. 748–750. — A Kaddis németországi sajtóvisszhangjáról
- 436. Dávidházi Péter:
Révben a gálya. [Tan.] = Holmi, 1993. júl. 7. sz. 1017–1021. — A Gályanaplóról. Ua. 492.
- 437. Bikácsy Gergely:
Öntagadás mint műalkotás. Kertész Imre avagy a nevetés kegyelme. [Tan.] = Orpheus, 1993. 2-3. sz. [nyár-ősz] 162–169.
- 439. Papp Ágnes Klára:
Ex libris. [Krit.] = Élet és Irodalom, 1993. nov 19. 46. sz. 11. — A Sorstalanság második kiadásáról.
- 440. Wernitzer Julianna:
A feledéssel szembesülve. [Krit.] = Magyar Narancs, 1993. nov 4. 44. sz. 35. — A Holocaust mint kultúra c. kötetről.
1994
- 441. Földényi F. László:
A „magasabb hűség”. Kertész Imre Sorstalanságáról. [Esszé] = 2000, 1994. jan. 1. sz. 55–58. ― Ua. 459.
- 442. Balogh Gyula:
A fortélyos félelem természetrajza. [Cikk] = Magyar Hírlap, 1994. jan 14. 15. — L. még 447.
- 443. Kenyeres Zoltán:
Kertész Imre: Jegyzőkönyv. – Esterházy Péter: Élet és irodalom. [Krit.] = Vigilia, 1994. ápr. 4. sz. 317.
- 444. Ambrus Judit:
Van bennük. Kertész Imre és Esterházy Péter. [Krit.] = Magyar Napló, 1994. ápr 15. 7. sz. 24.
- 445. Heller Ágnes:
A holocaust mint kultúra. [Esszé] = Múlt és Jövő, 1994. 2. sz. [nyár] 92. — Ua. 336., 346., 477., 933., 1776.
- 446. Faragó Komélia:
Átsajátítás, teremtő másság. (Kertész Imre: Jegyzőkönyv – Esterházy Péter: Élet és irodalom.). [Tan.] = Híd, 1994. máj.-jún. 5–6. sz. 412–415.
- 447. Nádas Péter:
Magyar Ház. Dokumentum-összeállítás. = Kritika, 1994. jún. 6. sz. 12–16. — Vita (Kurucz Gyula, Nádas Péter és Ungváry Rudolf levélváltása): Kritika, 1994. aug., 8. sz. 22–26. Az üggyel kapcsolatban lásd még a Haldimann-levelek c. kötet (2010) vonatkozó részeit.
- 448. Schmal Dániel:
Kiket legjobb lett volna sohse látnotok. [Tan.] = Pannonhalmi Szemle, 1994. 3. sz. [ősz] 100–107. — A holocaust mint kultúra c. kötetről
- 449. Czeglédi András:
Ördögszar. [Krit.] = Határ, 1994. 2-3. sz., okt. 231–234. — Kertész Imre: Jegyzőkönyv. – Esterházy Péter: Élet és irodalom c. közös kötetről.
- 450. Bán Zoltán András:
A föltehető kérdések. [Ism.] = Beszélő, 1994. okt 6. 40. sz. 40. — K. I. Wittgenstein-gyakorlatok II. c. naplójegyzeteiről. L. 76.
- 451. Bolemant László:
Vier-und-sechzig, neun, ein-und-zwanzig. [Tan.] = Irodalmi Szemle, 1994. okt. 10. sz. 83–84. — A Sorstalanságról
- 452. Imre László:
Kertész Imre: Jegyzőkönyv. – Esterházy Péter: Élet és irodalom. [Krit.] = Hitel, 1994. nov. 11. sz. 105–108. ― Ua. 1393.
- 453. [Molnár Gál Péter] M. G. P.:
Főszerepben: Kertész Imre. [Cikk] = Beszélő, 1994. dec 1. 48. sz. 33–34. — K. I. három estés Sorstalanság-felolvasásáról. Fotóval.
- 454. Varga Lajos Márton:
A tanúságtétel perspektívái. [Int.] = V. L. M.: Kritika két hangra, Bp. 1994. 133–140. — Beszélgetés Márton Lászlóval Az angol lobogó c. kötetről. Ua. 415.
1995
- 456. Lányi Dániel:
A „sorstalanság” kísérlete. Kertész Imre regényéről. [Tan.] = Holmi, 1995. máj. 5. sz. 665–674
- 457. Balassa Péter:
A hang és a látvány. Miért olvassák a németek a magyarokat?. [Tan.] = Jelenkor, 1995. júl.-aug. 7–8. sz. 664–668. — K. I-ről is.
- 459. Földényi F. László:
A „magasabb hűség”. Kertész Imre Sorstalanságáról. [Esszé] = F. F. L.: Egy fénykép Berlinből, Bp. 1995. 158–168. ― Ua. 441.
- 460. Rákos Péter:
Egy imádság, melynek az első szava „ámen”. [Tan.] = R. P.: Prágai őrjárat, Pozsony 1995. 248–252. — A Kaddisról.
1996
- 461. [Nádas Péter] n. p.:
„Egy felháborítóan tisztességes könyv”. [Ism.] = Élet és Irodalom, 1996. máj 24. 21. sz. 4. — A Sorstalanság németországi fogadtatásáról. L. még 467., 475.
- 462. Molnár Gábor Tamás:
Fikcióalkotás és történelemszemlélet. Kertész Imre: Sorstalanság. [Tan.] = Alföld, 1996. aug. 8. sz. 57–71.
1997
- 463. Mekis Péter:
Hadd mondjam így. Kertész Imre: Valaki más. [Tan.] = Szép Literatúrai Ajándék, 1997. 1-2. sz. 175–180
- 464. Kardos G. György:
Egy Kossuth-díj margójára. [Tárca] = Népszabadság, 1997. márc 27. 9. ― Ua. 527., 758.
- 465. D. G.:
Újra könyvfesztivál. [Cikk] = Népszabadság, 1997. ápr 10. 83. sz. 17. — K. I. lesz a negyedik a budapesti könyvfesztivál díszvendége. L. még 466.
- 466. Ferch Magda:
A változás krónikája. Kertész Imre kapta Budapest nagydíját. [Cikk+Nyil.] = Magyar Nemzet, 1997. ápr 24. 95. sz. 17. — K. I. kapta a budapesti könyvfesztivál nagydíját; K. I. 1997. évi programjairól, további díjairól. L. még 465.
- 467. HM:
Magyar szépírók az európai toplistákon. [Cikk] = Magyar Hírlap, 1997. máj 17. 114. sz. 1. — A Sorstalanságból egy év alatt harmincezer példány fogyott Németországban. L. még 461., 475.
- 468. Földényi F. László:
Az erkölcsi magány terhe. [Laudáció.] = Magyar Lettre Internationale, 1997. nyár. 25. sz. 2–3. — Elhangzott Lipcsében 1997. márc. 21-én. Ua. 1152. L. még 84.
- 469. Irodalmi kvartett. Kertész Imre Valaki más című könyvéről beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor, Radnóti Sándor. [Int.] = Beszélő, 1997. jún. 6. sz. 104–108.
- 470. Margócsy István:
…valami más…. [Krit.] = Élet és Irodalom, 1997. jún 6. 23. sz. 17. — A Valaki más c. kötetről. Ua. 1157.
- 471. Esterházy Péter:
1 könyv. Kertész Imre: Valaki más. [Esszé] = Élet és Irodalom, 1997. júl 25. 30. sz. 3. ― Ua. 1151.
- 472. Kemény István:
Az éjjeli őrjárat után. [Krit.] = Népszava, 1997. aug 15. 190. sz. 9. — A Valaki más c. kötetről.
- 474. Sükösd Mihály:
Kertész Imre szabadsága. [Krit.] = Mozgó Világ, 1997. okt. 10. sz. 141–143. — A Valaki más c. kötetről.
- 475. Görgey Gábor:
Magyar píár. [Cikk] = Magyar Hírlap, 1997. nov 18. 269. sz. 7. — A Sorstalanság németországi sikeréről is. L. még 259, 461., 467.
- 477. Heller Ágnes:
A holocaust mint kultúra. [Esszé] = H. Á.: Az idegen, Bp. 1997. 92–101. ― Ua. 445.
- 478. Szirák Péter:
Emlékezés és példázat Lengyel Péter, Kertész Imre és Szilágyi István elbeszélő prózájában. [Tan.] = Studia Litteraria, 1997. 35. kötet, 71–94. ― Ua. 479.