Bibliográfiánk teljességre törekvően regisztrálja Kertész Imre 1975 és 2018 között nyomtatásban megjelent műveit, az eközben született magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül a szépirodalmi munkák színpadi és filmadaptációinak adataival. E csoportosításnak megfelelően az összeállításunk két fő részből áll, amelyek mindegyike további alfejezetekre tagolódik. A tételek valamennyi esetben kronologikusan követik egymást.
Az első fő részben szerepelnek az író kötetben, periodikumokban és antológiákban megjelent műveinek, műfordításainak, valamint a vele készült interjúknak és nyilatkozatoknak az adatai, s ebben a részben kaptak helyet műveinek hangoskönyvként vagy digitalizált formában megjelent kiadványai.
A második fő rész a Kertész Imréről szóló szakirodalmat tartalmazza: ezen belül külön alfejezetben találhatók az önálló kötetben megjelent munkák és külön alfejezetben a periodikumokban és vegyes tartalmú tanulmánykötetekben megjelent írások; végezetül pedig a szépirodalmi művek alapján készült magyar nyelvű színpadi és filmadaptációk.
Az első rész köteteket bemutató fejezetében az adott mű leírása és tartalmi ismertetése, majd a korabali kritikai fogadtatása következik, a recenziók publikációs időrendjében. Ha egy-egy kötet többször is megjelent, általában az első megjelenésnél találhatók a későbbi kiadások ismertetései is – a Sorstalanság kritikai visszhangja azonban különválasztva szerepel, hogy ezáltal is jobban követhető legyen a regény recepciótörténete. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ismertetések címei ezeken a helyeken nincsenek feltüntetve, mivel később a szakirodalom periodikus alfejezetében azzal együtt olvashatók.
Az író periodikumokban és antológiákban megjelent műveit tartalmazó fejezetben az utánközlések is megtalálhatók, amelyekre minden esetben utalás is történik, csakúgy, mint a cím- és szövegváltozatokra. Ha egy-egy írás címéből nem derül ki annak témája, az annotációban erről is tájékozódhat a felhasználó; ugyanígy az előadások elhangzásának helyéről és idejéről, s arról is, ha valamely műnek, esetleg interjúnak volt kritikai visszhangja.
A műfordítások szintén időrendben, éves tagolásban követik egymást, ám ha valamely kötet többször is megjelent, ugyanazon tételen belül szerepel. Ha egyes drámafordításokból színházi előadás is született, annak adatai az annotációban kaptak helyet. Két drámafordítás (Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy, Elias Canetti: Esküvő) nem jelent meg ugyan nyomtatásban, viszont volt színpadi premierjük. Mivel gépiratuk közgyűjteményben hozzáférhető, ezek is besorolást kaptak e fejezetben.
A második, szakirodalmat bemutató fő részben szintén külön kerültek az önálló, monografikus igényű művek és tanulmánykötetetek, valamint azok ismertetései. Az ezt követő alfejezet a periodikumokban és gyűjteményes kiadványokban megjelent írásokat veszi sorra. A havi lapok egységesen az adott hónap elejére, a negyedévenként megjelenők az évnegyed elejére, a kéthavi lapok az első hónap elején szerepelnek. Az azonos időpontban megjelenő lapok között a címük betűrendje adja a sorrendet. A vegyes tartalmú tanulmánykötetetek, antológiák mindig az adott év végére kerültek, a szerzők nevének alfabetikus rendjében.
A tételleírásokat ezúttal is műfajmegjelölés és gyakran annotáció követi: tartalmi megjegyzés, pontosítás, illetve datálás, amennyiben az adott írás keletkezése nem egyezik a publikálás évével, végül pedig utalók is lehetnek, amelyek az egyes írások azonosságát vagy összetartozását jelzik. A L.és a L. még utaló jelzi, ha az adott tétellel kapcsolatban további információk találhatók még a bibliográfiában; az Ua.rövidítés pedig az adott szöveg további megjelenéseit rögzíti.
A művek adaptációival, s különösen a Sorstalanságmegfilmesítésével kapcsolatos szakirodalom csak szórványosan kapott helyet összeállításunkban – leginkább azok a cikkek kerültek felvételre, amelyek szorosabban kötődnek az adott műhöz, illetve ha az író személyesen is részt vett például a regényéből készült film forgatásán, s az aktuális sajtótájékoztatókon.
A bibliográfiát az elemzett kötetek részletes jegyzéke zárja, ezek ugyanis a tételleírásoknál csak rövidített formában (szerző, cím, megjelenés éve) olvashatók. – Munkánk anyaga (autopszián alapulva) tartalmazza a korábbi részleges bibliográfiai gyűjtéseket, válogatásokat, valamint A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1971–75(Szerk.: Pajkossy György) és A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976-tól 1990-ig kiadott gyűjteményeinek vonatkozó anyagát, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Könyvtárában fellelhető cikkeket és újságkivágatokat; az itt közreadott gyűjtemény jelentős hányada azonban így is egyéni kutatómunka eredménye, amelyhez Kertész Imre és Kertész Magda nagy segítséget nyújtott. Az interneten hozzáférhető írások közül csak azok kerültek regisztrálásra, amelyek nyomtatásban is megjelentek.
A jelen bibliográfia korábbi, nyomtatott változata először az író 80. születésnapjára jelent meg 2009-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában – az akkori közel 1300 tétel ezúttal több mint 500 újabb tétellel bővül. A mostani, honlapunkon tanulmányozható változat anyaggyűjtése 2018. októberével zárul, ám a jövőben rendszeresen közzétesszük az újonnan regisztrált írások adatait is. Gyűjtőmunkánk tehát nem tekinthető ezúttal sem befejezettnek. Épp ezért minden észrevételt, kiegészítést és pontosítást szívesen várunk a Kertész Imre Intézet levelezési címére: info@kerteszintezet.hu.
2. Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások
2002
- 582. Sokan gratuláltak Kertész Imre irodalmi Nobel-díjához. [Cikk] = Metro, 2002. okt 11. 10. — Spiró György, Tordai Péter, Mádl Ferenc, Demszky Gábor nyilatkozatai.
- 583. H. Gy. – T. K.:
Kelendőek lettek a Kertész-könyvek. [Cikk] = Napi Gazdaság, 2002. okt 11. — 197. sz. 1., 5.
- 584. – –:
Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat!. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 11. 238. sz. 1.
- 586. A történelem barbár önkényével szemben. A Svéd Akadémia indoklása. [Ism.] = Népszabadság, 2002. okt 11. 238. sz. 9. — és Irodalomismeret, 2002. 5-6. sz., 9.
- 588. Radnóti Sándor:
Sok sérelme volt és kevés jóvátétele. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 11. 238. sz. 9.
- 590. – –:
Kertész Imre Nobel-díjas. [Cikk] = Népszava, 2002. okt 11. 238. sz. 1., 4–5. — Göncz Árpád, Kalász Márton, Rakovszky Zsuzsa, Marno János, K. I. német kiadói, Medgyessy Péter, Koltai Lajos, Konrád György, Benyhe János, Mádl Ferenc, Balassa Péter, Morcsányi Géza, Szili Katalin, Demszky Gábor, Tordai Péter, Réz Pál nyilatkozataival és az elismerés nemzetközi visszhangjáról.
- 593. Halkó Gabriella:
Nem próféta a saját hazájában. [Cikk] = Színes Mai Lap, 2002. okt 11. 276. sz. 3. — K. I. rövid nyilatkozatával.
- 594. – –:
Kertész Imre, a Vészkorszak krónikása nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. [Hír] = Új Kelet [Tel-Aviv], 2002. okt 11. (18280 sz.), 1. — Fotóval.
- 595. Bánó András:
Kié az elismerés?. [Cikk] = Blikk, 2002. okt 12. 277. sz. 2. — Uo. további hírek is K. I.-ről.
- 597. [Haynal Ákos] haynal:
Az odafigyelés képessége. [Cikk] = Budapesti Nap, 2002. okt 12. 11. sz. 10.
- 598. – –:
Kormányjavaslat: Kertész Imrének ne kelljen adóznia a Nobel-díj után. [Cikk] = Magyar Hírlap, 2002. okt 12. 239. sz. 1.
- 599. Kertész Imre Nobel-díjának látványos nemzetközi fogadtatása. [Lapszemle] = Magyar Hírlap, 2002. okt 12. 239. sz. 10.
- 600. Heller Ágnes:
A Sorstalanságot Isten angyala diktálta magyarul. [Cikk] = Magyar Hírlap, 2002. okt 12. 239. sz. 10.
- 604. – –:
Egy szerző, aki a nemzetek felett áll. Kertész Imre Nobel-díjának nemzetközi sajtóvisszhangja. [Cikk] = Magyar Nemzet, 2002. okt 12. 239. sz. 15.
- 607. – –:
Az emberiség törhetetlen tanúbizonysága. [Ism.] = Népszabadság, 2002. okt 12. 239. sz. 1., 11. — Szemelvények a díj nemzetközi sajtóvisszhangjából
- 608. Kertészről és a magyarokról szólt a világ:
[Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 12. 239. sz. 1., 11. — Uo. további hírek K. I.-ről.
- 610. Kaczvinszky Barbara:
Isten a világot, ember Auschwitzot. [Cikk] = Népszava, 2002. okt 12. 239. sz. 12.
- 611. Podhorányi Zsolt:
Sokan nem képesek szembenézni a múlttal. Interjú Rosenberg Ervin fordítóval. [Int.] = Népszava, 2002. okt 13. 239. sz. 13. — Uo. további hírek K. I.-ről és a díj külföldi visszhangjáról.
- 612. Pallagi Ferenc:
Tízezer perc. [Cikk] = Vasárnapi Blikk, 2002. okt 13. 278. sz. 10. — Uo. további hírek K. I.-ről; Csukás István, Kukorelly Endre és Faludy György nyilatkozatával.
- 613. Halkó Gabriella:
Nem hazai szervezet jelölte Kertész Imrét. [Cikk] = Színes Mai Lap, 2002. okt 13. 242. sz. 2.
- 616. Tamási Orosz János:
Kertész Imre fél áron vásárolta fel a Sorstalanság eladatlan példányait. [Cikk] = Vasárnapi Hírek, 2002. okt 13. 41. sz. 7. — Uo. interjú Koltai Lajossal.
- 617. R. Székely Julianna:
Így írunk mi. (Idézetek az internetről.). [Cikk] = Vasárnapi Hírek, 2002. okt 13. 41. sz. 8.
- 618. V. Bálint Éva:
Sorstalanság és gondatlanság. [Glossza] = Magyar Hírlap, 2002. okt 14. 240. sz. 9.
- 621. – –:
Kertész Imre Nobel-díjáról. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 14. 240. sz. 11. — Nemzetközi lapszemle
- 622. „Nem baj, ha állandóan becsomagolt bőrönddel élek”. K. I. Nobel-díjának nemzetközi visszhangja. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 14. 240. sz. 13.
- 623. [Varsányi Gyula] V. Gy.:
Kertész Imre lágertársa segíti a Sorstalanság filmre vitelét. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 14. 240. sz. 5. — A lágertárs, Hajdú István lesz a film szakértője. (A lap 2003. jan. 11-ei száma interjút közöl H. I.-vel.)
- 624. B. K. – G. M.:
Kertész máris szobrot kapott. [Cikk] = Blikk, 2002. okt 15. 280. sz. 5. — A szobrász: Csíki László.
- 625. Joób Sándor:
A Sorstalanság a diákokhoz is szól. [Cikk] = Magyar Hírlap, 2002. okt 15. 241. sz. 21. — Az Oktatási Minisztérium minden iskolába eljuttatja a regényt. (A 2. és a 9. lapon külön hírek is a díj kapcsán.)
- 627. Gréczy Zsolt:
Kertész Imre ma hazatér. – Sorstalanság: film külön állami keretből?. [Hír+Cikk] = Magyar Hírlap, 2002. okt 16. 242. sz. 1., 9.
- 629. Haklik Norbert:
Politika és irodalom. A New York Times cikke Kertész Imre Nobel-díjáról. [Cikk] = Magyar Nemzet, 2002. okt 16. 242. sz. 14. — Részletet is idéz K. I. nyílt leveléből.
- 631. Horváth Gábor:
Bízni kell az első értékítéletben. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 16. 242. sz. 10. — Beszélgetés Katha Wilsonnal (Varga Katival) a Sorstalanság amerikai fordítójával.
- 632. Hamvay Péter:
Váratlan öröm Frankfurtban. [Cikk] = Népszava, 2002. okt 16. 242. sz. 13 — Janikovszky Éva, Zentai Péter László, Nógrádi Gábor, Morcsányi Géza és Eörsi István nyilatkozataival.
- 633. Grossmann-Vendrey Zsuzsanna:
Kertész életműve a 20. század egyik legmagasabb pontja. Beszélgetés Esterházy Péterrel.. [Int.] = 168 Óra, 2002. okt 17. 42. sz. 30.
- 636. Dalos György:
A Sorstalanság a Visszhangtalanság címet is viselhette volna. [Cikk] = 168 Óra, 2002. okt 17. 42. sz. 31.
- 641. [Csejk Miklós] csejk:
Kertész Imre összes műve a neten. [Hír] = Budapesti Nap, 2002. okt 17. 14. [15.] sz. 14.
- 646. Vári György:
Buchenwald fölött az ég. Kertész Imre köszöntése. [Tan.] = Magyar Narancs, 2002. okt 17. 42. sz. 26–30 — L. még a lap 2002. okt. 24-ei és 31-ei számaiban megjelent olvasói leveleket.
- 647. – –:
„Kicsit élvezni a szeretet”. Kertész Imre hazaérkezett. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 17. 243. sz. 5. — K. I. nyilatkozatával.
- 649. Kepecs Ferenc:
Méltó helyen a Nobel-díj. [Int.] = Népszava, 2002. okt 17. 243. sz. 13. — Telefonbeszélgetés K. I. berlini kiadóvezetőjével
- 650. – –:
Konferencia Újvidéken. [Hír] = Népszava, 2002. okt 17. 243. sz. 13. — Angyalosi Gergely nyilatkozatával.
- 651. Zentai Mari:
„Első felesége hagyta rám”. Beszélgetés Kertész Magdával. [Int.] = Best, 2002. okt 18. 28. sz. 52–53.
- 653. Nádas Péter:
Kertész munkája és témája. [Esszé] = Élet és Irodalom, 2002. okt 18. 42. sz. 3. — Előszó K. I. német nyelvű (Die exilierte Sprache, 2004) esszékötetéhez. Ua. 1360.
- 655. Susanna Nirenstein:
Aki megmenekült Auschwitz poklából. (Ford.: Petőcz György.). [Cikk] = Élet és Irodalom, 2002. okt 18. 42. sz. 4.
- 656. Rádai Eszter:
„Világkisebbségi helyzet”. Beszélgetés Rosenberg Ervin fordítóval. [Int.] = Élet és Irodalom, 2002. okt 18. 42. sz. 5.
- 657. Sándor Iván:
Szemben Wittgenstein mesterrel. [Esszé] = Élet és Irodalom, 2002. okt 18. 42. sz. 3. ― Ua. 1264.
- 658. Vásárhelyi Mária:
Nobel-díj – történeti keretben. [Cikk] = Élet és Irodalom, 2002. okt 18. 42. sz. 6.
- 659. Vári György:
A Sorstalanság történelemszemléletérőI. Cselekményesítés, történelmi tapasztalat és a fenséges művészete. [Tan.] = Élet és Irodalom, 2002. okt 18. 42. sz. 7.
- 660. Torkos Máté:
Felelősség. [Glossza] = Élet és Irodalom, 2002. okt 18. 42. sz. 19. — és Irodalomismeret, 2002. 5-6. sz. [nov-dec.] 8.
- 661. Pályi András:
Derült égből Nobel-díj. [Cikk] = Élet és Irodalom, 2002. okt 18. 42. sz. 36. ― Ua. 1262.
- 662. Verebélyi Kálmán:
Fanyalgunk és reménykedünk. [Cikk] = Fejér megyei Hírlap, 2002. okt 18. 244. sz. 8.
- 663. Tihanyi Péter:
Angyal diktálta ezt a regényt”. Pályatársak a Nobel-díjas Kertész Imréről. [Nyilatkozatok] = Hetek, 2002. okt 18. 42. sz. 7. — Heller Ágnes, Eörsi István, Konrád György, Szakonyi Károly, Salamon Pál, Zoltai Gusztáv, Kertész Ákos és Tamás Gáspár Miklós. ― L. még Eörsi István nyilatkozatával kapcsolatbam: 693.
- 664. [V. Nagy Viktória] v. n. v.:
Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas. [Cikk] = Heti Válasz, 2002. okt 18. 42. sz. 45.
- 668. [Kulcsár Anna] KA:
Kertész Imre Budapest díszpolgára lett. [Cikk] = Magyar Hírlap, 2002. okt 18. 244. sz. 5.
- 669. – –:
Kertész Imre feladatának érzi a béketeremtést. [Hír] = Magyar Hírlap, 2002. okt 18. 244. sz. 10. — A Die Zeit c. hetilapban megjelent interjúról.
- 670. Nobel-díjjal száműzetésben? Kertész Imre-interjú a Die Zeitban. [Ism.] = Magyar Nemzet, 2002. okt 18. 244. sz. 14.
- 671. Kertész Imre békét akar teremteni Magyarországon. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 18. 244. sz. 11. — A Die Zeit c. hetilapban megjelent interjú kivonatos ismertetése.
- 672. Szabó G. László:
Szlovák könyvpiac: Sorstalanság. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 18. 244. sz. 11.
- 673. Á. Mitlász Leslie:
Két Nobel-díjat érdemelne. [Olvasói levél] = Népszabadság, 2002. okt 18. 244. sz. 12.
- 674. – –:
Kertész Imre Budapest díszpolgára lesz. [Cikk] = Népszava, 2002. okt 18. 244. sz. 1., 3. — A Die Zeit c. hetilapban megjelent interjú ismertetésével.
- 676. „A Sorstalanság című regény a létező legjobb mű a Holokausztról.”. [Cikk] = Új Kelet [Tel-Aviv], 2002. okt 18. (18286. sz.) 12–13. — A Nobel-díj nemzetközi sajtóvisszhangjáról. Fotóval.