Bibliográfiánk teljességre törekvően regisztrálja Kertész Imre 1975 és 2018 között nyomtatásban megjelent műveit, az eközben született magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül a szépirodalmi munkák színpadi és filmadaptációinak adataival. E csoportosításnak megfelelően az összeállításunk két fő részből áll, amelyek mindegyike további alfejezetekre tagolódik. A tételek valamennyi esetben kronologikusan követik egymást.
Az első fő részben szerepelnek az író kötetben, periodikumokban és antológiákban megjelent műveinek, műfordításainak, valamint a vele készült interjúknak és nyilatkozatoknak az adatai, s ebben a részben kaptak helyet műveinek hangoskönyvként vagy digitalizált formában megjelent kiadványai.
A második fő rész a Kertész Imréről szóló szakirodalmat tartalmazza: ezen belül külön alfejezetben találhatók az önálló kötetben megjelent munkák és külön alfejezetben a periodikumokban és vegyes tartalmú tanulmánykötetekben megjelent írások; végezetül pedig a szépirodalmi művek alapján készült magyar nyelvű színpadi és filmadaptációk.
Az első rész köteteket bemutató fejezetében az adott mű leírása és tartalmi ismertetése, majd a korabali kritikai fogadtatása következik, a recenziók publikációs időrendjében. Ha egy-egy kötet többször is megjelent, általában az első megjelenésnél találhatók a későbbi kiadások ismertetései is – a Sorstalanság kritikai visszhangja azonban különválasztva szerepel, hogy ezáltal is jobban követhető legyen a regény recepciótörténete. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ismertetések címei ezeken a helyeken nincsenek feltüntetve, mivel később a szakirodalom periodikus alfejezetében azzal együtt olvashatók.
Az író periodikumokban és antológiákban megjelent műveit tartalmazó fejezetben az utánközlések is megtalálhatók, amelyekre minden esetben utalás is történik, csakúgy, mint a cím- és szövegváltozatokra. Ha egy-egy írás címéből nem derül ki annak témája, az annotációban erről is tájékozódhat a felhasználó; ugyanígy az előadások elhangzásának helyéről és idejéről, s arról is, ha valamely műnek, esetleg interjúnak volt kritikai visszhangja.
A műfordítások szintén időrendben, éves tagolásban követik egymást, ám ha valamely kötet többször is megjelent, ugyanazon tételen belül szerepel. Ha egyes drámafordításokból színházi előadás is született, annak adatai az annotációban kaptak helyet. Két drámafordítás (Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy, Elias Canetti: Esküvő) nem jelent meg ugyan nyomtatásban, viszont volt színpadi premierjük. Mivel gépiratuk közgyűjteményben hozzáférhető, ezek is besorolást kaptak e fejezetben.
A második, szakirodalmat bemutató fő részben szintén külön kerültek az önálló, monografikus igényű művek és tanulmánykötetetek, valamint azok ismertetései. Az ezt követő alfejezet a periodikumokban és gyűjteményes kiadványokban megjelent írásokat veszi sorra. A havi lapok egységesen az adott hónap elejére, a negyedévenként megjelenők az évnegyed elejére, a kéthavi lapok az első hónap elején szerepelnek. Az azonos időpontban megjelenő lapok között a címük betűrendje adja a sorrendet. A vegyes tartalmú tanulmánykötetetek, antológiák mindig az adott év végére kerültek, a szerzők nevének alfabetikus rendjében.
A tételleírásokat ezúttal is műfajmegjelölés és gyakran annotáció követi: tartalmi megjegyzés, pontosítás, illetve datálás, amennyiben az adott írás keletkezése nem egyezik a publikálás évével, végül pedig utalók is lehetnek, amelyek az egyes írások azonosságát vagy összetartozását jelzik. A L.és a L. még utaló jelzi, ha az adott tétellel kapcsolatban további információk találhatók még a bibliográfiában; az Ua.rövidítés pedig az adott szöveg további megjelenéseit rögzíti.
A művek adaptációival, s különösen a Sorstalanságmegfilmesítésével kapcsolatos szakirodalom csak szórványosan kapott helyet összeállításunkban – leginkább azok a cikkek kerültek felvételre, amelyek szorosabban kötődnek az adott műhöz, illetve ha az író személyesen is részt vett például a regényéből készült film forgatásán, s az aktuális sajtótájékoztatókon.
A bibliográfiát az elemzett kötetek részletes jegyzéke zárja, ezek ugyanis a tételleírásoknál csak rövidített formában (szerző, cím, megjelenés éve) olvashatók. – Munkánk anyaga (autopszián alapulva) tartalmazza a korábbi részleges bibliográfiai gyűjtéseket, válogatásokat, valamint A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1971–75(Szerk.: Pajkossy György) és A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976-tól 1990-ig kiadott gyűjteményeinek vonatkozó anyagát, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Könyvtárában fellelhető cikkeket és újságkivágatokat; az itt közreadott gyűjtemény jelentős hányada azonban így is egyéni kutatómunka eredménye, amelyhez Kertész Imre és Kertész Magda nagy segítséget nyújtott. Az interneten hozzáférhető írások közül csak azok kerültek regisztrálásra, amelyek nyomtatásban is megjelentek.
A jelen bibliográfia korábbi, nyomtatott változata először az író 80. születésnapjára jelent meg 2009-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában – az akkori közel 1300 tétel ezúttal több mint 500 újabb tétellel bővül. A mostani, honlapunkon tanulmányozható változat anyaggyűjtése 2018. októberével zárul, ám a jövőben rendszeresen közzétesszük az újonnan regisztrált írások adatait is. Gyűjtőmunkánk tehát nem tekinthető ezúttal sem befejezettnek. Épp ezért minden észrevételt, kiegészítést és pontosítást szívesen várunk a Kertész Imre Intézet levelezési címére: info@kerteszintezet.hu.
2. Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások
2002
- 681. Babarczy Eszter:
Nobel-dilemma – itt az alkalom. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 19. 245. sz. Hétvége c. mell., 19. — L. még 720.
- 682. Szent-Iványi Ilona:
Köszönjük, Kertész Imre!. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 19. 245. sz. Hétvége c. mell., 23., és Irodalomismeret, 2002. 5-6. sz., 5–6. — Kaján Tibor karikatúrájával
- 685. Bársony Éva:
Sorstalanság-film: készenlét a rosszra. [Cikk] = Népszava, 2002. okt 19. 245. sz. 1., 11. — K. I. sajtókonferencián adott nyilatkozatával.
- 686. Dési János:
Szabad lexikon. N., Nobel-díj – amit Kertész Imre megkapott. [Tárca] = Népszava, 2002. okt 19. 245. sz. Szép Szó c. mell., 4.
- 687. Simon László (összeáll.):
Laudációk. = Népszava, 2002. okt 19. 245. sz. Szép Szó c. mell., 2. — Nyilatkozatrészletek neves közéleti személyiségektől.
- 688. Fintorok. = Népszava, 2002. okt 19. 245. sz. Szép Szó c. mell., 2. — Nyilatkozatrészletek neves közéleti személyiségektől.
- 690. szzj:
Kertész diplomata lett. [Cikk] = Vasárnapi Blikk, 2002. okt 20. 42. sz. — K. I. diplomata útlevelet kap; előkészületben műveinek kínai fordításai.
- 692. Kertész Imre: a szélsőjobb nem a nemzet képviselője. [Cikk] = Magyar Hírlap, 2002. okt 21. 246. sz. 9.
- 693. Haklik Norbert:
Doronggá alázott Nobel-díj. [Cikk] = Magyar Nemzet, 2002. okt 21. 246. sz. 7. — Hozzászólás Tamás Gáspár Miklós cikkéhez és Eörsi István nyilatkozatához. L. 578., 663.
- 694. – –:
Kertész Imre hétvégéje. [Hír] = Magyar Nemzet, 2002. okt 21. 246. sz. 15. — K. I. budapesti találkozóiról.
- 695. Bársony Éva:
Ennyi év után is időszerű maradt. [Cikk] = Népszava, 2002. okt 21. 246. sz. 13. — Uo. további hírek K. I-ről.
- 696. Solymosi Frigyes:
Öröm és üröm. Tiszteletteljes kérdések és kérések Kertész Imre Nobel-díjas írónkhoz. [Cikk] = Magyar Nemzet, 2002. okt 22. 247. sz. 7.
- 697. – –:
Kölcsönfrakkban. Irodalmi Nobel-díj Kertész Imrének. [Cikk] = Figyelő, 2002. okt. 17–23. 42. sz. 36–37.
- 698. Dragos Erzsébet:
A 17-es székben. [Int.] = 168 Óra, 2002. okt 24. 43. sz. 22–23. — Beszélgetés Horace Engdahllal, a Svéd Akadémia örökös főtitkárával.
- 702. – –:
A Sorstalanság Nyíregyházán. [Hír] = Magyar Hírlap, 2002. okt 24. 248. sz. 10. — A Móricz Zsigmond Színház társulatának tagjai nov. 13-án teljes terjedelmében felolvassák a regényt.
- 703. Kóczián Péter:
Kertész Imre és a jobboldal. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 24. 248. sz. 12. — Maribu karikatúrájával.
- 704. Pál Melinda:
Sorstalanság itthon és külföldön. [Cikk] = Budapesti Nap, 2002. okt 25. 21. sz. Téka c. mell., 4.
- 707. Lévai Balázs:
Hírérték és kulturális emlékezet. Beszélgetés Kertész Imre Nobel-díjáról. [Int.] = Élet és Irodalom, 2002. okt 25. 43. sz. 8–9. — Résztvevők: Balassa Péter, Dérczy Péter, Radnóti Sándor, Szilágyi Ákos.
- 708. Varga László:
Barcelona – s közben egy magyar Nobel-díj. [Esszé] = Élet és Irodalom, 2002. okt 25. 43. sz. 9.
- 709. dr. Gadó Gábor:
Kiket nem szeret Kertész Imre?. [Olvasói levél] = Magyar Hírlap, 2002. okt 25. 249. sz. 10. — Szále László cikke kapcsán. L. 602.
- 711. Sudár [Éva]:
Kertész „fényéből” mindenkinek jut. [Cikk] = Kisalföld, 2002. okt 26. 1–2.; mell. 1. — K. I. a II. Győri Könyvszalon vendége.
- 712. NIZS:
Bushék várják Kertészt. [Cikk] = Magyar Hírlap, 2002. okt 25. 249. sz. 5. — Uo. további hír is: dedikált K. I.-kötetet visz a magyar kormányfő ajándékba az amerikai elnöknek. L. még 710.
- 715. Erdélyi S. Péter:
Kertész Imre a világhálón is népszerű. [Cikk] = Magyar Hírlap, 2002. okt 26. 25., 249. sz. 7.
- 718. Nógrádi Gábor:
Egy visszautasított kritika 1975-ből. [Cikk] = Népszava, 2002. okt 26. 250. sz. 7. — A Sorstalanságról
- 719. – –:
Kertész Imre Siegfried Unseldről. [Hír] = Magyar Hírlap, 2002. okt 28. 251. sz. 9. — A frankfurti Suhrkampf Kiadó elhunyt vezetőjéről.
- 720. Kovács András Bálint:
Ki a mi? – az alkalom megragadása. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 28. 252. sz. 12. — Babarczy Eszter írása kapcsán. L. 681.
- 725. Nádra Valéria:
A sorstalanságról. Beszélgetés Dalos Györggyel. [Int.] = Könyvhét, 2002. okt 31. 21. sz. 9.
- 727. Ungvári Tamás:
„Amíg a kivégzőosztag újratölt”. [Cikk] = Népszabadság, 2002. okt 31. 254. sz. 12.
- 730. Urbán Péter:
Kertész Imre: Sorstalanság. [Cikk] = Kapu, 2002. okt. 10. sz. Áprilisi Ifjak c. mell., 1–2.
- 731. Balogh Endre:
Irodalmi lecke. Beszélgetés Margócsy István irodalomtörténésszel. [Int.] = Szépirodalmi Figyelő, 2002. 5. sz. [szept.-okt.] 68–74.
- 732. Györgyey Klára:
Az első magyar irodalmi Nobel-díjas: Kertész Imre. [Cikk] = Amerikai Magyar Szó, 2002. okt 31. 42. sz. 1.
- 733. P. Nagy István:
Mondatok sorsa, sorstalansága. [Tan.] = Eső, 2002. 3. sz. [ősz?] 109–117. — Bognár Antal, Jack Keruac, Rentz Mátyás, Voltaire és K. I. könyveiről.
- 734. – –:
Kertész Imre kapta az idei, 101. irodalmi Nobel-díjat. [Hír] = Irodalmi Múzeum, 2002. 3-4. sz. [ősz-tél] 2.
- 736. Valachi Anna:
A túlélés lélektana. Holokausztregény – pszichoanalitikus olvasatban. [Tan.] = Eső, 2002. 4. sz. [tél] 73–77.
- 737. Molnár Sára:
Az emlékezés bolondsága. Idegenség, irónia és szentség a Sorstalanságban. [Tan.] = Pannonhalmi Szemle, 2002. 4. sz. [tél] 111–135.
- 739. Heller Ágnes:
A Sorstalanságról – húsz év után. [Esszé] = Múlt és Jövő, 2002. 4. sz. [tél] 4–13. — Ua. 336., 346., 1154., 1766.
- 740. Vajda Mihály:
„Nem betegség ez, inkább egészség”. [Esszé] = Múlt és Jövő, 2002. 4. sz. [tél] 14–19. ― Ua. 336.
- 741. Selyem Zsuzsa:
Egyetlen időm és a minyonok. [Tan.] = Múlt és Jövő, 2002. 4. sz. [tél] 20–32. — K. I. regényeiről. Ua. 336., 1398.
- 742. Appelfeld, Aharon:
Káin és Ábel narratívája. Kertész Imre Nobel-díjáról. Kőbányai János interjúja. [Int.] = Múlt és Jövő, 2002. 4. sz. [tél] 33–38. — Ua. 336., 1033.
- 743. Dalos György:
Széljegyzetek egy Nobel-díj körül. [Cikk] = Múlt és Jövő, 2002. 4. sz. [tél] 39–42.
- 745. Kőbányai János:
Kertésznapló. [Esszé] = Múlt és Jövő, 2002. 4. sz. [tél] 44–66 — Részlet a szerző azonos című, készülő könyvéből.
- 747. Sall László:
Kertész Imre vagy Imre, Kertész!. [Esszé] = Várad, 2002. 4. sz. [tél] 62–63. — Előadásként elhangzott 2002. nov. 27-én, a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör hagyományos, Nobel-díjasokat bemutató estjén.
- 748. Fegó Lajos:
Kertész Imre, az első magyar Nobel-díjas író és a Nobel-díj az Interneten. [Cikk] = Baranyai könyvtári info, 2002. nov. 11. sz. 7.
- 749. Major Eszter:
Kertész Imre Nobel-díja. [Nyilatkozatok] = A Dunánál, 2002. nov. 10. sz. 37–38. — Schauschitz Attila, Radnóti Sándor, Koltai Lajos és Spiró György nyilatkozatai. Elhangzott a Duna Televízióban, 2002. okt. 13-án. L. még 262.
- 750. Ferencz Győző – Spiró György – Nádasdy Ádám – Kukorelly Endre:
Alkalmi rigmusok Kertész Imre köszöntésére. [Versek] = Beszélő, 2002. nov. 11. sz. 14.
- 752. Bazsányi Sándor:
Mondatelemzés 2. „Rosszízű mondatok” – „elképzelt szerves rendben”. A 482/73-as olvasó esete a Kertész-mondattal. [Tan.] = Beszélő, 2002. nov. 11. sz. 18–19. ― Ua. 1148.
- 753. Veres András:
Árnyékoktól szabadító. [Cikk] = Horizon, 2002. nov. 14–15. — K. I. életéről, pályájáról; angolul is.
- 755. Földes Anna:
Kertész Imre színháza. [Cikk] = Criticai Lapok, 2002. nov. 11. sz. 3. — K. I. szept. 25-én a Kamrában részletet olvasott fel készülő Felszámolás c. regényéből.
- 757. Csiki László:
A gyűlölet gyűlölete. [Cikk] = Képes Extra, 2002. nov. 11. sz. 10–11. — A Sorstalanságról.
- 758. Kardos G. György:
Egy Kossuth-díj margójára. [Eml.] = Mozgó Világ, 2002. nov. 11. sz. 3–4. — Ua. 464., 527.
- 759. Gonda László:
Az első magyar, aki irodalmi Nobelt kapott. [Cikk] = Penthouse, 2002. nov. 2. sz. 30. — Uo. a 67. lapon Faludy György K. I.-ről, közös fotókkal
- 760. Szántó T. Gábor:
A katarzis reményében. Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. = Szombat, 2002. nov. 9. sz. 3.
- 761. Szabó Ferenc:
Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. [Esszé] = Távlatok, 2002. 58. sz. 610–616.
- 762. Somlyó György:
Nachlese. Kudarc és helyreigazítás. [Cikk] = Élet és Irodalom, 2002. nov 1. 44. sz. 6. ― Ua. 1304.
- 764. – –:
„Ön rátalált a nyelvre, amelyet értünk.” Kertész Imre Nobel-díjának német fogadtatása. (Vál. és ford.: Sárossi Bogáta.). [Ism.] = Élet és Irodalom, 2002. nov 1. 44. sz. 24.
- 770. Pelle János:
Nobel-díj és holokauszt-recepció. [Cikk] = Élet és Irodalom, 2002. nov 8. 45. sz. 18. — L. még 784.
- 772. Spiró György:
Borowski. [Esszé] = Népszabadság, 2002. nov 9. 261. sz. 29. — K. I.-ről is. Ua: 1765.
- 775. Temesi [László]:
Ki utazik a Nobel-díj ünnepségre?. [Cikk+Int.] = Vasárnap Reggel, 2002. nov 10. — Kertész Magdával való beszélgetés alapján.
- 777. Kertész Ákos:
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép. [Tárca] = Könyvhét, 2002. nov 14. 22. sz. 14. — A Sorstalanságról is.
- 778. Molnár Balázs:
Kertész nem diszkriminál. [Cikk] = Magyar Demokrata, 2002. nov 14. 46. sz. 32–33.