A segítő és a segített személy összeolvadása, a közösen megtett út hangsúlyozása, valamint az Az irgalmas szamaritánus történetének több korszakon átívelő, részletgazdag ábrázolása mind-mind tetten érhető a művészettörténetben – tudhatták meg mindazok, akik befértek a Képírók 2025. június 12-i előadására. Nagysikerű művészettörténeti programsorozatunk legutóbbi estje ismét teltházzal zajlott, dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a Bibliai történetek tematikus sorozatot folytatta Stefán Henrik: Az irgalmas szamaritánus (1920 körül) című olajfestményéből kiindulva, amelyet a Képírók ideje alatt megtekinthettek az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. A Képírók ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.  

Egy könyv, amely végigkíséri Kertész Imre alkotó éveit a kezdetektől egészen 1994-ig. Egy kötet, amely bemutatja, hogyan örökítette meg Kertész Imre azt a magányos szellemi utat, amelynek révén azzá a prózaíróvá lett, aki megkerülhetetlen alakja a magyar irodalomnak. A Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában az idei könyvhétre jelent meg Az eszmélet szintjei című kötet, amelynek gerincét a Gályanapló (1992) adja, kiegészülve a naplóregény ’60-as évekbeli előzményeivel, valamint eddig csak folyóiratokban megjelent részleteivel és Wittgenstein-gyakorlatok című, időben 1994-ig ívelő folytatásával. A könyvről Radics Viktória esszéíró, műfordító; Horváth Péter irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos főmunkatársa és Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója beszélgetett. A műből Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész olvasott fel részleteket. A könyvbemutató házigazdája Őri-Kovács Anna, a Kertész Imre Intézet munkatársa volt.

1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János, Kossuth-díjas költő. Versei nemzedékek egész sorának jelentettek és jelentenek ma is lelki, szellemi kapaszkodót, legyen szó hitről, kitaszítottságról, magányról, barátságról vagy szerelemről. A huszadik század egyik legjelentősebb költőjének hagyatékrészét is őrző Kertész Imre Intézet koszorúzással emlékezett Pilinszky egykori, Izabella utcai lakóhelyén felavatott emléktáblánál és az Intézet Benczúr utcai székházának kertjében.