Az idei ünnepi könyvhétre jelent meg Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című műve, a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában. A mű a Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalja tovább és minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodott, milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott Kertész Imre. A kötetet könyvheti beszélgetés keretében is megismerhetik az érdeklődők 2024. június 15-én (szombaton) 10:30-tól a Vörösmarty téri színpadon.  

„Baudelaire mondta, hogy a színházban végső soron neki mindig a csillár tetszett legjobban. Sajnos, ma már a csillárok sem olyan szépek.” Kertész Imre Lét és írás című művét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója ajánlja.   

„Az ember csak akkor találhatja meg a szabadságát, ha eltávolodik önmagától. Attól az önmagától, aki részt vesz a kényszerű struktúrákban, amelyben minden ember éli az életét” – fogalmazott Hidas Zoltán egyetemi tanár, a kötet lektora a Kertész Imre Intézetben rendezett könyvbemutatón. A 2024. június 5-i kerekasztal-beszélgetés további résztvevői Horváth Péter irodalomtörténész, a Kertész Imre-életmű kutatója, valamint Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kötet szerkesztője voltak. A rendezvényen Szabó Sebestyén László Junior Prima díjas színművész olvasott fel részleteket a műből. A könyvbemutatót Őri-Kovács Anna a Kertész Imre Intézet munkatársa, a kötet egyik főmunkatársa moderálta.