Betiltott festmények, a tájképek politikai értelmezése és az uralkodói portrék politikuma mind-mind szóba került a Képírók 2025. október 30-i előadásán. Nagysikerű művészettörténeti programsorozatunk legutóbbi, teltházas estjén dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a művészet és a politika sokrétűen összefonódó világát mutatta be számos képzőművészeti alkotáson keresztül. Az esten Bihari Sándor Kortesbeszéd (1890) című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. A Képírók ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Hogyan fér bele egy beszélgetésbe Bukowski szürreális és groteszk novella-részlete, a Semmelweis című film egyedi castingja, a Hunyadi-sorozat egy-egy forgatási sztorija, Csáth Géza és Sziveri János? A KultúrArc – újratöltve! című irodalmi beszélgetéssorozatunk őszi évadának első adásból mindez kiderül. Október 8-án Kovács Tamás Junior Prima-díjas színművésszel beszélgetett Őri-Kovács Anna, a Kertész Imre Intézet irodalmára, az est háziasszonya. 

Arthur Koestler 120 – Diktatúrák krónikása címmel tartott konferenciát a Kommunizmuskutató Intézet a Kertész Imre Intézettel közösen. A nemzetközi tudományos eseményen Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: Arthur Koestler munkássága és géniusza jelentős mértékben formálta az ő gondolkodását is. Hangsúlyozta, hogy intézményének nagy szerepe volt Koestler hagyatékának hazahozatalában.