Idén márciusban 350 éve, hogy megszületett a magyar történelem egyik legismertebb alakja, II. Rákóczi Ferenc fejedelem. Életében volt része pompában és gazdagságban, de szenvedett börtönben is, életét pedig száműzetésben fejezte be. Alakját a magyar irodalomban és a képzőművészetben is számtalanszor megörökítették. Kik és hogyan formálták meg azt a Rákóczi-képet, amelynek fő vonásaiban a szabadságért fegyvert fogó rebellis kuruc, a hazájából elűzött bujdosó karaktere a legerősebb? Egyebek között ez is kiderül dr. Bellák Gábor művészettörténész A bujdosóvá lett fejedelem. A Rákóczi-imázs megszületése című, 2026. február 12-i előadásából. A Képírók ideje alatt Benczúr Gyula Rákóczi elfogatása Nagysáros várában (1869) című alkotását tekinthették meg az érdeklődők. A Képírók ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

1983. március 3-án hunyt el Arthur Koestler, az író, az újságíró, a filozófus, a XX. század egyik legizgalmasabb íróegyénisége, a totális diktatúrák kíméletlen kritikusa, aki élete végéig büszke volt magyarságára. A Koestler-hagyatékrészt is kezelő Kertész Imre Intézet koszorúzással emlékezett halálnak évfordulójára.

36 éve, 36. életévében, 1990. február 1-jén hunyt el Sziveri János vajdasági író, költő, a XX. század második felének egyik meghatározó alkotója, az Új Symposion egykori legendás szerkesztője. Hagyatékát a Kertész Imre Intézet őrzi. Nemcsak költészete, emberi tartása is értéket közvetít számunkra a mai napig.