Kertész Imre 2002-ben első magyar íróként kapott irodalmi munkásságáért Nobel-díjat. Életműve a regény, az esszé- és naplóirodalom műfajában is kiemelkedő jelentőségű; könyvei immár több tucat nyelven olvashatók. A díjat ma 22 éve, 2002. december 10-én vette át Stockholmban.  

A gyermekábrázolások fejlődéséről és azok különböző jelentéséről, valamint a gyermekportrék önálló művészi tematikává válásról is szó esett a Képírók című művészettörténeti programsorozatunk idei, utolsó előadásán. A december 5-i esten dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa kitért Fényes Adolf gyerekjátékokat ábrázoló képeire, az illusztrált mesekönyvek megjelenésére, valamint – a gyermekábrázolások drámai példájaként – Ország Lili alkotásaira is.

Október 30-án lezárult Kovács Ákos és lánya, Őri Kovács Anna „Apa, látod, mivé tesszük a világot” című beszélgetéssorozata. Az est témája a művészet és a szakralitás kapcsolata volt. Kiderült, hogyan van jelen az Isten Ákos dalszövegeiben, az alkotás folyamatában, a művészetről való gondolkodásában. A személyes hangvételű beszélgetésben kiemelt szerepet kapott Pilinszky János is. Az estet versek és közös zenélés tette teljessé.