Erdő, tenger, Börzsöny, Duna, Pannonhalma, elvonulás, „éntelenítés”, szerelem, identitás, természet – ezekről mesélt a József Attila-díjas költő, Győrffy Ákos a KULTÚRARC – ÚJRATÖLTVE! című irodalmi beszélgetés-soroztunk legutóbbi estjén. Őri-Kovács Anna egyebek között A csend körei című kötetéről, a természettel való kapcsolatáról és a számára meghatározó irodalmi szerzőkről kérdezte a költőt. Szó esett Pilinszky Jánosról, Kertész Imréről, Márai Sándorról és Hamvas Béláról is. Kiemelt szerepet kapott az esten a zene is, hiszen Ákos nemcsak mesélt a zenéhez fűződő viszonyáról, hanem játszott is nekünk egy meditatív, részben improvizált zenei részletet. Győrffy Ákos mellett Pilinszkytől és Kertésztől is elhangoztak irodalmi szövegrészletek, melyeket a Junior Prima-díjas színművész, Szabó Sebestyén László előadásában hallhatott a közönség. 

A megtévesztően élethű ábrázolás a „trompe l'oeil”  XVII. századi alkotásaitól, Zeuxis és Parrhasios vetélkedésén és a csendéletfestészet örök témáin át vezette tegnap esti közönségét dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók idei első előadásán. A mulandóság szépsége című teltházas esten leckét kaphattunk abból is: a bölcs ember a dolgok mulandóságában ismerheti föl saját végességét, s a teremtő végtelen nagyságát. A földi örömök élvezetéről nemcsak képzőművészeti, irodalmi példák is szóltak Petri György verseit idézve. Az előadás ideje alatt Marastoni József  Csendélet rákkal, 1853 című olajfestményét tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

1990. február 1-jén, hunyt el Sziveri János Sinkó-díjas költő, drámaíró, az Új Symposion irodalmi folyóirat egykori legendás szerkesztője. A hagyatékát őrző Kertész Imre Intézet munkatársai a Benczúr utcai székház udvarán, a költő szobránál helyeztek el koszorút.