Nagysikerű, ingyenes művészettörténeti programsorozatunk ráadás előadásán dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal  Bábel. Szemben a pusztulással címmel tartott előadást, amelynek címét Sziveri János egyik megrendítő versétől kölcsönözte. Lehet-e alkotni a halál árnyékában? A szörnyűséget, a káoszt, a tragédiát művészi értelemben a Forma, vagy Formátlanság képes-e megrendítőbben kifejezni? A 2024. június 12-i előadáson Sziveri János Bábel című verse és Márai Sándor naplóbejegyzésén túl egyebek között Vajda Lajos és Ámos Imre képzőművészeti alkotásairól esett szó, s arról, hogy műalkotás igazából nem létezik tudatosan létrehozott Forma nélkül. Az előadás ideje alatt Ámos Imre: Háború című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a helyszínen.

A Lét és írás a Sorstalanság visszautasításának holtpontján született mű, amelyben Kertész Imre értelmezi az „egyetlen lehetséges regényt” és beszámolt arról a gondolati, filozófiai és esztétikai útról, amit bejárt. Az író önéletrajzi feljegyzéseit mintegy 400 magyarázó jegyzet, gazdag fogalomtár és informatív névmutató kíséri. A kötet utószavában pedig Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kézirat keletkezéstörténetét, irodalmi és filozófiai adalékait tárja az olvasók elé. 

Az idei ünnepi könyvhétre jelent meg Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című műve, a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában. A mű a Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalja tovább és minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodott, milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott Kertész Imre. A kötetet könyvheti beszélgetés keretében is megismerhetik az érdeklődők 2024. június 15-én (szombaton) 10:30-tól a Vörösmarty téri színpadon.