A Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalja tovább az idei könyvhétre megjelent Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című szövegfüzér, amelyet Kertész Imre a regény 1973-as visszautasítását követően állított össze a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból. A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában megjelent könyv minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodott, milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott Kertész Imre. 

A Lét és írás titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollététét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett szövegfüzérré. Szerzője pedig legalább annyira filozófus, mint író. Olyan alkotó, aki még hisz az esztétika filozófiai gyökereiben – vagyis aki a közönség, a piac és a politika elvárásainak kielégítése helyett az igazság feltárásában és megmutatásában találta meg saját hivatását.

1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János. Halálának évfordulóján a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő hagyatékrészét is kezelő Kertész Imre Intézet munkatársai a költő egykori, Izabella utcai lakóhelyén felavatott emléktáblánál és az Intézet Benczúr utcai székházánál emlékeztek a huszadik század egyik legjelentősebb alkotójára.