„Az ember csak akkor találhatja meg a szabadságát, ha eltávolodik önmagától. Attól az önmagától, aki részt vesz a kényszerű struktúrákban, amelyben minden ember éli az életét” – fogalmazott Hidas Zoltán egyetemi tanár, a kötet lektora a Kertész Imre Intézetben rendezett könyvbemutatón. A 2024. június 5-i kerekasztal-beszélgetés további résztvevői Horváth Péter irodalomtörténész, a Kertész Imre-életmű kutatója, valamint Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kötet szerkesztője voltak. A rendezvényen Szabó Sebestyén László Junior Prima díjas színművész olvasott fel részleteket a műből. A könyvbemutatót Őri-Kovács Anna a Kertész Imre Intézet munkatársa, a kötet egyik főmunkatársa moderálta.

„Amikor a Lét és írás című kötet anyaga készült, akkor Kertész nem akart megfelelni senkinek, csak saját magának " – a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában az idei könyvhétre megjelent Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című szövegfüzért Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kötet szerkesztője ajánlja.

A Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalja tovább az idei könyvhétre megjelent Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című szövegfüzér, amelyet Kertész Imre a regény 1973-as visszautasítását követően állított össze a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból. A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában megjelent könyv minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodott, milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott Kertész Imre.