1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János. Halálának évfordulóján a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő hagyatékrészét is kezelő Kertész Imre Intézet munkatársai a költő egykori, Izabella utcai lakóhelyén felavatott emléktáblánál és az Intézet Benczúr utcai székházánál emlékeztek a huszadik század egyik legjelentősebb alkotójára.

A Kertész Imre Intézetnek otthont adó villa Budapesten, a Benczúr utca 46. szám alatt található. A századfordulós szellemiséget megőrző, mégis modern épület rendszeresen megtekinthető ingyenes épületséták keretében. Legutóbb április 24-én járhatták be a különleges villa tereit az érdeklődők Szabó Tamás programigazgató vezetésével, a séta közben pedig a Giorgio Pressburger életművéről is megemlékeztünk.

Lehet szakrális mű egy mákoskaláccsal megfestett csendélet? Láthatóvá válhat a „láthatatlan” egy festményen? Segítheti a kompozíció, hogy ne csak a valóság egy szeletét lássuk? A szent és a profán címmel folytatódott a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa havonta tart előadást. A legutóbbi május 15-i esten Karátson Gábor festészete és Pilinszky János költészete nyomán ismerhettük meg a szentség és a profanitás alakulását az újabb kori művészet történetében. Az előadáshoz kapcsolódóan Karátson Gábor Játékon kívül. Sérült holland játékos, 1978–1979 című képét állítottuk ki.