A Bibliai történetek tematikus sorozat második részével folytatódik a Képírók című nagysikerű képzőművészeti programsorozatunk 2025. június 12-én. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa Az irgalmas szamaritánus címmel tart előadást, amelyben Stefán Henrik azonos című képéből kiindulva szó esik majd más, hasonló tematikájú alkotásokról a művészettörténetben és természetesen az alaptéma – a segítségnyújtás – képzőművészeti feldolgozásának példáiról is. Az előadás ideje alatt Stefán Henrik: Az irgalmas szamaritánus (1920 körül) című olajfestményét tekinthetik meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Egy könyv, amely végigkíséri Kertész Imre alkotó éveit a kezdetektől egészen '94-ig. Egy kötet, amely azt is bemutatja, hogyan örökítette meg Kertész Imre azt a magányos szellemi utat, amelynek révén azzá a prózaíróvá lett, aki ma is megkerülhetetlen alakja a magyar irodalomnak. Az eszmélet szintjei című kötet gerincét képező Gályanapló (1992) a Sorstalanság keletkezéstörténetét megvilágító feljegyzésekkel indul, s az 1989 körüli totális értékválság képeivel zárul. A naplóregény ’60-as évekbeli előzményeinek, illetve eddig csak folyóiratokban megjelent részleteinek és Wittgenstein-gyakorlatok című, időben 1994-ig ívelő folytatásának együttes közlésével a korábbinál árnyaltabb alkotói szerepértelmezést közvetít a Kertész Imre Intézet legújabb kötete.

Idén lenne 90 éves Karátson Gábor, az író és műfordító, a festőművész, a természetvédő. Karátson, a közelmúlt magyar kulturális és közéletének talán legsokoldalúbb egyénisége, igazi reneszánsz ember, akinek a személyiségéhez és életművéhez az 1956-os forradalom és szabadságharc, a megtorlás, a börtön ugyanúgy hozzátartozik, mint a festészet, a szépirodalom, a Biblia és a távol-keleti bölcselet, vagy a környezetvédelem, a Duna Kör és a rendszerváltoztatás. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány fenntartásában működő Kertész Imre Intézet, együttműködésben a Karátson Gábor Archívummal, 2025. május 28-án konferenciát szervez Karátson életpályájának bemutatására az író, a festőművész, a gondolkodó és a környezetvédő arcélén keresztül. 

A Képírók májusi előadásának témája: forradalom és szabadság. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a forradalom és a szabadság képeit mutatja majd be a 2025. május 22-i esten, de szó esik majd arról is, hogy létezik-e művészi forradalom és ha igen, hogyan jelenik meg alkotásokban. Az előadás ideje alatt Kernstok Károly Magányos Lovas, 1911 című alkotását tekinthetik meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. A Képírók ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Immár fél évszázada, 1975-ben jelent meg Kertész Imre Sorstalanság című regénye, melyet a Nobel-díjas magyar író 1960-tól, tizenhárom éven keresztül írt. Elsőként a Magvető Kiadóhoz kopogtatott be kéziratával, ott azonban visszautasították. Ezután a kor másik nagy kiadójához, a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz vitte be regényét, ahol végül megjelenhetett a mű, amely a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. A regény fogadtatásáról, a ’70-es évek irodalmi életéről és a könyv aktuális olvasatáról is szó esik majd a Kertész Imre Intézet 2025. április 23-i kerekasztal-beszélgetésén.  

A művészi önábrázolás korokon és nemzeteken átívelő sokszínűsége lesz a Képírók következő estjének témája. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa április 17-i előadásában az önarcképek és a művészi önábrázolás különböző példáit és szerepeit mutatja majd be, hiszen a művész – szinte Rembrandt óta – különböző szerepekben jeleníti meg önmagát. Az előadás ideje alatt Derkovits Gyula Utolsó vacsora című festményét tekinthetik meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából.

Balázsovits Edit színművész lesz a KultúrArc következő vendége. A Jászai Mari-díjas előadóművészt, énekest számos filmben, sorozatban és színházi darabban láthatta a magyar közönség, de külföldi produkciókban nemzetközi sikereket is jegyez. 2018 óta ismét a Vígszínház tagja, ahol március 8-án mutatták be Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének színpadi változatát, amelyben Mrs. Gardinert alakítja. Szerepel a nemrég bemutatott Hunyadi tv-sorozatban is. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel című színdarabjának női főszereplője, amelyet február végén mutattak be a Kertész Imre Intézetben. A KultúrArc következő estjén Őri-Kovács Anna aktuális alakításairól, kedvenc irodalmi szerzőiről, illetve a színészet, a zene és az irodalom kapcsolatáról is kérdezi majd a sokoldalú művészt március 27-én, 18 órától.

A Képírók márciusi előadásának témája: rejtett dimenziók, szimbolizmus és misztika. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa számos modern, XIX.–XX. századi alkotást mutat majd be a március 20-i esten a szimbolizmus korszakából, de szó esik majd olyan művekről is, amely titokzatosságot, rejtelmességet, ha úgy tetszik, érthetetlenséget hordoznak magukban. Az előadás ideje alatt Szántó György: Öröm, 1921 című olajfestményét tekinthetik meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Országjáró körútjának keretében Budapesten, a Hagyományok Házában látható újra a roma népirtás áldozatainak emléke előtt tisztelgő előadásunk 2025. március 18-án, 19:00 órától. A mozgásszínházi elemekkel, különleges hang- és fényhatásokkal és élő zenei betétekkel készült előadást a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány felkérésére Horváth Csaba, a Forte Társulat alapítója állította színpadra. A darab szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója állította össze és dramatizálta. A produkció zeneszerzője Lukács Miklós Erkel Ferenc-díjas cimbalomművész.  

A Kertész Imre Intézetnek otthont adó villa Budapesten, a Benczúr utca 46. szám alatt található. A századfordulós szellemiséget megőrző, mégis modern épületet legközelebb 2025. március 3-án (hétfőn) 18 órától tekinthetik meg az érdeklődők, amelynek keretében a magyar származású Arthur Koestler életművéről is megemlékezünk. A XX. század egyik legizgalmasabb, legérdekesebb íróegyénisége 120 éve, 1905. szeptember szeptember 5-én született és 1989. március 3-án hunyt el. A kettős évforduló alkalmából az író kalandos élettörténetét, műveinek egyes részleteit és számos irodalomtörténeti érdekességet is megismerhetnek majd érdeklődők. A sétát vezetik: Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója és dr. Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója.

A kommunizmus áldozatainak emléke előtt tiszteleg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány legújabb produkciója, amelyet 2025. február 25-én láthat először a közönség a Kertész Imre Intézetben. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel… című kétfelvonásos drámája Kelet-Európában játszódik 1949 decemberében, a sztálini tisztogatások idején. Egy fiktív kommunista állam vezetője kivégzésére vár a börtöncellájában, amikor éjszaka váratlanul látogatói érkeznek: egy államvédelmi tiszt, később pedig egykori szerelme, az ünnepelt írónő. Felajánlják neki a szabadulást, ha megtagadja elveit és együttműködik az államvédelmi szolgálattal. A darab bemutatója része a Terror Háza Múzeum idei programsorozatának, amelynek keretében rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tablókiállítással, emlékünnepséggel, gyertyagyújtással és ingyenes nyitvatartással várja az emlékező közönséget.

Győrffy Ákos, József Attila-díjas költő, író, újságíró lesz a KultúrArc következő vendége február 20-án. Győrffy Ákos munkássága számos szállal kapcsolódik a Hamvas- és Weöres-féle metafizikai hagyományhoz, illetve a Mészölyt és Nádast jellemző „néma poétikához”. Legújabb prózakötete, A csend körei eddigi írásaihoz képest szubjektívebb könyv, amely újfajta érzelmi tartományokba enged betekintést. Ákos életében fontos szerepet játszik a zene is, sokáig a Bajdázó zenekarban, most pedig a horhos formációban zenél aktívan. A KultúrArc következő estjén Őri-Kovács Anna egyebek között az új kötetéről, alkotói folyamatáról, a zenélésről, a csendhez való viszonyáról és kedvenc irodalmi szerzőiről is kérdezi majd az írót február 20-án, 18 órától.

Nagysikerű Képírók című művészettörténeti programsorozatunk 2025-ben is folytatódik. Az idei első, 2025. február 13-i előadáson dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a véges és a végtelen, a mulandó és az örök állandó konfliktusát szebbnél szebb művészettörténeti és a költészetből beemelt példával mutatja majd be. Az előadás ideje alatt Marastoni József Csendélet rákkal, 1853 című olajfestményét tekinthetik meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.  

Országjáró körútjának zárásaként, újra Budapesten látható a nagysikerű Kaddis – Az Emlékezők Imája című, ingyenesen megtekinthető felolvasószínházi előadás, 2025. január 30-án 19:00 órától a Kertész Imre Intézetben. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) felkérésére a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében megvalósuló produkcióban a regény részleteit Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László szólaltatják meg, az előadásban a Kossuth-díjas Kelemen Barnabás, a Liszt Ferenc-díjas Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és az Erkel Ferenc-díjas Lukács Miklós zenélnek. Az előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta Kertész Imre eredeti műve alapján. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történészprofesszor, a KKETTK Alapítvány főigazgatója adta.  

December 5-én folytatódik a nagysikerű Képírók című művészettörténeti programsorozatunk a Kertész Imre Intézetben. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a gyermekábrázolásról tart előadást, amely mintegy 200 évvel ezelőtt vált önálló műfajjá, de számtalan érdekes tapasztalat és tanulság összegződik a gyerekekre irányuló figyelemben.

Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar egyik frontembere, dalszerzője, szövegírója lesz a KultúrArc következő vendége november 20-án. Balla Gergő szövegei lélektani utazásra kalauzolnak önmagunk felé, s egyben önmagunkon túlra is:  a 2016-ban alakult, Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett formáció két angol nyelvű lemeze után 2022-ben jelent meg az első magyar nyelvű, Partért kiáltó című albumuk, amely Fonogram-díjat nyert és amelynek dalszövegeiből verseskötet is készült a Prae Kiadó gondozásában. A zenekar következő, Napkötöző című nagylemeze pedig nemsokára érkezik. A KultúrArc következő estjén Őri-Kovács Anna egyebek között az alkotás folyamatáról, a dalszövegek motívumairól, kedvenc irodalmi szerző-hármasáról – Pilinszky Jánosról, Weöres Sándorról, Hamvas Béláról – és a miszticizmus iránti érdeklődéséről is kérdezi majd a művészt november 20-án, 18 órától. Az esten dalok is hallhatóak majd Balla Gergely előadásában.

Az olasz – magyar történelmi, művészettörténeti és kulturális kapcsolódási pontokat veszi számba dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók következő estjén. November 14-én a reneszánsztól a XIX. századon át, a nagy itáliai akadémiákon és Markó Károlyon keresztül jutunk majd el  a XX. századig, a római iskoláig. Természetesen az itáliai és a magyar művészeti kapcsolatok irodalmi vonatkozása sem maradhat ki: Giorgio Pressburger, vagyis Pressburger György magyar származású olasz író, rendező és műfordító kerül majd fókuszba, akinek hagyatékából mintegy 90 tételből álló gyűjteményt őriz a Kertész Imre Intézet. Az előadás ideje alatt ifjabb Markó Károly Salvator Rosa az Appennini hegyekben természet után tanulmányoz című alkotását tekinthetik meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című műve alapján készült az a kivételes produkció, amelyet a Nobel-díjas író születésnapján, november 9-én láthat először a közönség a Kertész Imre Intézetben 18 órai kezdettel. A magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött, az irodalom és a zene rendhagyó összeolvadásával megalkotott előadás, egyszerre tiszteleg a haláltáborok áldozatainak emléke előtt és idézi fel a túlélők szenvedéseit. A különleges adaptációban az ima zenében és prózában felváltva, majd egymásba fonódva szólal meg egy férfi és egy nő tolmácsolásában. A darab zenei anyaga hegedűn, brácsán, klarinéton, harmonikán és cimbalmon szólal meg. A produkcióban Bach, Ravel, Bartók, Schönberg, Stravinszkij művei és autentikus zsidó zenék oldódnak fel a sajátos zeneiségű Kertész-szövegben.

Bibliai történetek. Káin és Ábel címmel folytatódik a Képírók. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a testvérgyilkosság történetével foglalkozik majd nagysikerű képzőművészeti rendezvénysorozatunk 2024. október 24-i előadásán. Az esten számos képzőművészeti példával és irodalmi idézettel modellezi majd a féltékenység, az Istennek való megfelelés vágya és a rivalizálás ős-szituációit, amelyek mindannyiunk életében jelen lehetnek. Az előadás ideje alatt Hegedűs László Káin és Ábel című alkotását tekinthetik meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Berettyán Nándor színművész, színházi rendező, író lesz a KultúrArc következő vendége október 16-án. A Jászai Mari-díjas színművész 2017 óta tagja a Nemzeti Színház társulatának, ahol rendezőként is dolgozik. Az elmúlt három évben a budapesti Karinthy Színház ügyvezető, majd művészeti igazgatójaként is tevékenykedett, közben tanít a Színház és Filmművészeti Egyetem színész és rendező szakán. Petőfi Sándort alakította a KKETTK Alapítvány és a Kertész Imre Intézet Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című látványos koncertszínházi produkciójában, amelyet csaknem 10 ezer középiskolás látott az elmúlt másfél évben országszerte. Szintén Petőfi szerepébe bújt a Most vagy soha! című, nemrégiben bemutatott mozifilm főszereplőjeként is. A vígjátékot és sorstragédiát is jegyző alkotó első regénye, a JHVH – a név, két éve jelent meg. Őri-Kovács Anna egyebek között a debreceni egyetemen eltöltött magyar szakos évéről, kedvenc irodalmi szerzőiről, könyveiről és természetesen legutóbbi Petőfi-szerepeiről is kérdezi majd a sokoldalú művészt a Kertész Imre Intézet ingyenes irodalmi rendezvénysorozatának következő estjén. 

Szeptember 18-án új évaddal indul el a Kertész Imre Intézet ingyenes irodalmi rendezvénysorozata Őri-Kovács Anna moderálásával. A művészi produkciókkal színesített beszélgetéssorozat első vendége Horváth Florencia költő lesz. A fiatal alkotó 2019 óta publikál folyóiratokban, de a versek mellett könyv- és színházkritikákat is ír. 2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nyert, majd egy évvel később a Petri György-díj harmadik helyezettje lett és ugyanebben az évben a Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevelét is átvehette. 2023-ban Ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatásban részesült. A Kötetlenül című irodalmi beszélgetéssorozat szerkesztő-moderátora. A KultúrArc évadnyitó első estjén egyebek között kiderül majd, hogy mi indította el az irodalom felé a fiatal alkotót, kik a kedvenc költői, írói és hogy milyen hiátus kitöltésére születtek megjelenés előtt álló, Hiátus című kötetének versei.

Szeptember 12-én folytatódik a Kertész Imre Intézet Képírók című nagysikerű képzőművészeti programsorozata dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az őszi évad első előadásán a betűk, a számok és az évszámok érzelmi telítettségét, művészi kifejezőerejét kutatja majd, amelyekről – valljuk meg őszintén – azt gondolhatjuk, hogy bizony csekély. Vagy mégsem? Kiderül 2024. szeptember 12-én (csütörtökön) 18:00-tól a Kertész Imre Intézetben. Az esten Haris László 1975. VI. 5. (1975) című izgalmas alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére. 

Dánielfy Gergő akusztikus koncertjével és a nagysikerű Ikonná váltak című sétálószínházi előadással várja az irodalom és a zene iránt érdeklődőket az idei Múzeumok Éjszakáján a Kertész Imre Intézet. 

Nagysikerű, ingyenes művészettörténeti programsorozatunk ráadás előadása 2024. június 12-én, 18:00-tól kezdődik a Kertész Imre Intézetben. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal  Bábel. Szemben a pusztulással címmel tart előadást, amelynek címét Sziveri János egyik megrendítő versétől kölcsönözte. Lehet-e alkotni a halál árnyékában? A szörnyűséget, a káoszt, a tragédiát művészi értelemben a Forma, vagy Formátlanság képes-e megrendítőbben kifejezni? A költői, irodalmi példák mellett elsősorban Vajda Lajos, Ország Lili, Ámos Imre művészetéről lesz szó, s arról, hogy műalkotás igazából nem létezik tudatosan létrehozott Forma nélkül. Az előadás ideje alatt Ámos Imre Háború című alkotását tekinthetik meg az érdeklődők a helyszínen.

A Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalja tovább az idei könyvhétre megjelent Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című szövegfüzér, amelyet Kertész Imre a regény 1973-as visszautasítását követően állított össze a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból. A könyv minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodott, milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott Kertész Imre. A kötetről Hidas Zoltán egyetemi tanár, a kötet lektora; Horváth Péter irodalomtörténész, a Kertész Imre-életmű kutatója és Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazagtója beszélget majd.    

Kertész Imre; Pilinszky János; Petri György; Sziveri János; Arthur Koestler és Giorgio Pressburger alakja elevenedik meg abban a nagysikerű kamaraszínházi produkcióban, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Kertész Imre Intézet együttműködésével készült. A legközelebb május 30-án, 18:00 órától látható darabban a hat alkotó mesél majd a Kertész Imre Intézet tereiben. A sétálószínházi előadásban klezmer zene egészíti ki a szövegeket a Kossuth-díjas zeneszerző Jávori Ferenc „Fegya” közreműködésével.  

A Kertész Imre Intézet és a Fesztivál Akadémia Budapest közös programsorozatának következő estjén Bach és Pilinszky képzeld párbeszédét hallgathatják meg az érdeklődők. Az „Örökös birtoklás és dicsőséges szegénység” című, az irodalom és a zene nyelvén is zajló beszélgetést Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója vezeti. Az esten közreműködik Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas és Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész. 

Láthatóvá válhat a „láthatatlan” egy festményen? Segítheti a kompozíció, hogy ne csak a valóság egy szeletét lássuk? A szent és a profán címmel folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást. Május 15-én, 18 órától Karátson Gábor festészete és Pilinszky János költészete nyomán ismerhetjük meg a szentség és a profanitás alakulását az újabb kori művészet történetében. Az esten Karátson Gábor Játékon kívül. Sérült holland játékos, 1978–1979 című képét állítjuk ki.

Kovács Ákos fiatalkorától érdeklődik a filmek világa, a filmrendezői hivatás iránt. Zenei pályafutása során csaknem minden videóklipjét ő maga rendezte, majd 2022-ben elkészítette első, Magunk maradtunk című kisfilmjét, amelynek forgatókönyvét két saját novellája adta. Az alkotás számos hazai és nemzetközi díjban részesült. A május 8-i esten egyebek között kiderül majd, mely rendezők inspirálták Ákost, és melyek a Kossuth-díjas énekes-dalszerző legkedvesebb filmjei. Az est háziasszonya a művész lánya, Őri-Kovács Anna lesz. Az estet kimagasló érdeklődés kíséri, sajnos a regisztráció már nem lehetséges.

Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az Intézet. A 2024. április 18-ai előadás Kertész Imre azon megállapításával vitatkozik majd, amely szerint a műélvezet „erkölcstelen”, mert a közönség nem elszenvedi a művet, hanem gyönyörködik benne. Április 18-án az újabb kori művészet történetének néhány „nagy” és „szép”-nek méltán mondható alkotása lesz a középpontban Turnertől, Vincent van Gogh-on át Losonczy Tamásig. Az esten Korniss Dezső Allegro Barbaro című alkotását állítjuk ki.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Kertész Imre Intézet együttműködésével készült formabontó színházi produkciónkban Kertész Imre; Pilinszky János; Petri György; Sziveri János; Arthur Koestler és Giorgio Pressburger alakja elevenedik meg egy rendhagyó játéktérben, a Kertész Imre Intézet falai között sétálva. A produkcióban klezmer zene egészíti ki a szövegeket a Kossuth-díjas zeneszerző Jávori Ferenc „Fegya” közreműködésével.

Idén lenne 70 éves Sziveri János a XX. század második felének egyik meghatározó alkotója. A tragikusan fiatalon elhunyt vajdasági költő, drámaíró, szerkesztő, műveivel és szuggesztív egyéniségével egyaránt kitűnt kortársai közül. Az Új Symposion egykori legendás szerkesztőjének hagyatékát 2018 óta a Kertész Imre Intézet gondozza, születésnapjára kerekasztal-beszélgetéssel emlékezünk. A költő alakját Terék Anna költővel, Zalán Tibor József Attila-díjas költő, íróval és Bencsik Krisztina irodalomtörténésszel elevenítjük fel március 27-én, 18 órától. Az esten közreműködik: Bogdán Norbert Lano, a Kertész Imre Intézet SZIVERI 30 zenei pályázatának díjazottja, valamint Ficsor Milán, a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákja.

A Kertész Imre Intézet és a Fesztivál Akadémia Budapest közös programsorozatának következő estjén Kertész Imre, Petri György és Maurice Ravel képzeld párbeszédét hallgathatják meg az érdeklődők. A Szertelen szabadság aranya című, az irodalom és a zene nyelvén is zajló beszélgetést Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója vezeti. Az esten közreműködik Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas és Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész, valamint Kokas Dóra csellóművész.   

Március 11-én a Kertész Imre Intézet ad otthont a Szabó Magda Kossuth-díjas író életéről szóló darabnak. A Magda, a Szabó című egyfelvonásos színházi előadás, egyfajta életrajzi est, amelyből megtudhatjuk, ki is volt Szabó Magda valójában: írónő, nő, feleség, szerelmes asszony? De fény derül arra is, hogy ki is volt valójában a hányattatott sorsú író férj, Szobotka Tibor, akihez annak halála után is leveleket, naplókat írt. S míg a válaszokat kutatjuk, addig feltárul két regényes életút és egy nagy találkozás története is. 

Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, íróihoz, költőihez. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal ki is állítja az Intézet. A 2024. március 13-ai előadás témája a diktatúrák művészete lesz, amelynek apropóját Arthur Koestler élete és munkássága adta, a kapcsolódó festmény pedig Bán Béla Kónyi elvtárs című alkotása lesz.

Egyedülálló beszélgetéssorozat indul a Kertész Imre Intézetben Kovács Ákos énekes, dalszerző és lánya Őri-Kovács Anna közreműködésével. A kéthavonta jelentkező esteken, a nagyközönség előtt most először, lánya kérdezi majd a  Kossuth-díjas alkotót irodalomról, filmekről, valamint a zene és a hit találkozásáról. A február 28-i első esten egyebek között kiderül majd, hogy milyen írók, költők hatottak Ákosra, kik a kedvenc szerzői; miért fontos számára a versmondás, az olvasás, de szó esik majd arról is, hogy mennyiben tekinthetünk egy dalszövegre irodalmi alkotásként.  Az esten Ákos egy-egy verset, szövegrészletet is felolvas majd kedvenc irodalmi műveiből. Az est háziasszonya a művész lánya, Őri-Kovács Anna lesz.

A Kertész Imre Intézet és a Fesztivál Akadémia Budapest közös programsorozatának idei második estjén Tél és tavasz közt címmel Pilinszky János és Kodály Zoltán képzelt párbeszédét hallgathatják meg az érdeklődők. Az irodalom és a zene nyelvén is zajló beszélgetést Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója vezeti. Az esten közreműködik Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas és Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész, valamint Fenyő László csellóművész. 

Új, ingyenes művészettörténeti programsorozatot indít a Kertész Imre Intézet Képírók címmel, Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa februártól havonta tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar művész alkotásáról, aki kapcsolódik a Kertész Imre Intézet által gondozott hagyatékokhoz, írókhoz. A február 14-i, Kondor Béla – Ég és föld között című előadáson Kondor Béla: Űrhajósok című alkotását tekinthetik meg az érdeklődők az Intézetben. A festményből kiindulva szó esik majd a Kondor-életműben meghatározó szerepet játszó repülésről, valamint Kondor Béla és Pilinszky János barátságáról is. Az esemény ideje alatt kiállított műtárgyat a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria bocsájtotta rendelkezésünkre.

Február 1-jén, 18 órától folytatódik a Kertész Imre Intézet ingyenes művészettörténeti programsorozata. A századfordulós szellemiségét megőrző, mégis modern villaépület különlegességeit Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója mutatja be. Az épületséta keretében megemlékezünk a 34 éve ezen a napon elhunyt Sziveri János vajdasági költő, író, szerkesztő életművéről is Bencsik Krisztina irodalomtörténész közreműködésével.

Idén is folytatódik a Kertész Imre Intézet és a Fesztivál Akadémia Budapest közös irodalmi-komolyzenei programsorozata Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas és Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművészek közreműködésével. A 2023 tavaszán indult esteken a Kertész Imre Intézet írói, költői, valamint a számukra kedves, vagy az alkotásaikhoz kapcsolódó zeneszerzők alakja és művei elevendtek meg. Idei első estünkön Petri György, Mozart és Strauss képzelt párbeszédét hallgathatja meg a közönség. A beszélgetést Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója vezeti.   

Kertész Imre; Pilinszky János; Petri György; Sziveri János; Arthur Koestler és Giorgo Pressburger alakja elevenedik meg a különleges, a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködésben készült, kamaraszínházi produkciónkban. A sétálószínházi előadásban a nézők a Kertész Imre Intézetet bejárva sorra látogatják meg a ház tereiben az alkotókat, akik különféle élethelyzetekben szólalnak meg és mesélnek feleségekről, szerelmekről, emlékekről és szabadságról, sokszor meghökkentően, váratlanul.  

„Semmire sem születünk, de ha sikerül elég soká életben maradnunk, végül nem kerülhetjük el, hogy valamivé ne váljunk...” Kertész Imre A kudarc című regényéből vett idézet a mottója a Klasszikusok egymást közt című, a Fesztivál Akadémia Budapesttel közös, zenés irodalmi rendezvénysorozatunk következő estjének, ahol ezúttal Bartók Béla és Kertész Imre képzelt párbeszéde elevenedik meg.

Tematikus nappal ünnepli Nobel-díjas írónk születésnapját a Kertész Imre Intézet. Kertész Imre születésének 94. évfordulója alkalmából új művészettörténeti programsorozat indul el és  bemutatjuk Kertész Imre Vázlatok. Feljegyzések, tématervek 1958–1963 című, a Sorstalanság megírásával párhuzamosan vezetett műhelynaplóját is. 

A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Kertész Imre Intézet együttműködésével készült formabontó színházi produkciónkban Kertész Imre; Pilinszky János; Petri György; Sziveri János; Arthur Koestler és Giorgio Pressburger alakja elevenedik meg egy rendhagyó játéktérben, a Kertész Imre Intézet falai között sétálva. A produkcióban klezmer zene egészíti ki a szövegeket a Kossuth-díjas zeneszerző Jávori Ferenc „Fegya” közreműködésével.

Klasszikusok egymás közt – újra a Kertész Imre Intézetben, október 5-én! A Kertész Imre Intézet és a Fesztivál Akadémia Budapest együttműködésével zajló irodalmi koncertsorozatunk következő estjén Petri György és Wolfgang Amadeus Mozart képzelt párbeszéde elevenedik meg szenvedélyekről és mélységekről. Az irodalmi koncertsorozat házigazdái Kokas Katalin, Liszt-díjas hegedűművész, Magyarország Érdemes Művésze, a FAB alapító művészeti vezetője és Ugron Zsolna, József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója.

Petri György Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító idén ünnepelné 80. születésnapját. Az évfordulóról a Petri-hagyatékrészt is kezelő Kertész Imre Intézet számos rendezvénnyel és egy nemrégiben megjelent Petri-interjúkötettel is megemlékezett már az év első felében. Ezek sorába illeszkedik következő programunk, melynke keretében emléktáblát avatunk egykori lakóhelyén, az Eötvös utcában. 

Sétálni indul az irodalom a Kertész Imre Intézetben, újra!  A Színház- és Filmművészeti Egyetem együttműködésével megvalósuló sétálószínházi előadásunk keretében legközelebb június 14-én, 18:00 órától járhatják be a nézők az Intézetet és látogathatják meg sorra Kertész Imrét, Pilinszky Jánost, Petri Györgyöt, Sziveri Jánost, Arthur Koestlert és Giorgio Pressburgert. Az előadás zenei betétjeit Jávori Ferenc „Fegya” Kossuth-díjas klezmerzenész, zeneszerző szerezte.   

Petri György Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró, a kádárizmus éveinek legvagányabb költője, akinek a versei nélkül nem írható le XX. század utolsó harmada Magyarországon. Gyűlölte a gyávaságot és az öncenzúrát, a szabadság megszállottjaként írta verseit. A Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiadásában most megjelent, teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri-interjúkötet hiteles látlelete a XX. század utolsó harmadának.

Klasszikusok egymást közt – újra a Kertész Imre Intézetben, május 15-én! A Kertész Imre Intézet és a Fesztivál Akadémia Budapest együttműködésével zajló programsorozatunk következő estjén Pressburger és Schönberg elegyedik szóba. A Kokas Katalin, Kelemen Barnabás hegedűművész házaspár meghívott vendége ezúttal a FAB Ensemble további fellépői – Kelemen Gáspár (hegedű); Soós Előd (brácsa); Fenyő László (cselló) és Kokas Dóra (cselló) – lesznek. A beszélgetést Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója vezeti. 

Kertész Imre; Pilinszky János; Petri György; Sziveri János; Arthur Koestler és Giorgio Pressburger alakja elevenedik meg abban a kamaraszínházi produkcióban, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Kertész Imre Intézet együttműködésével készült el. Az elsőként május 10-én, 18:00 órától látható darabban a nézők a Kertész Imre Intézetet bejárva sorra látogatják meg a ház tereiben az irodalmi alkotások és a zene segítségével megelevenedő szerzőket. A sétálószínházi előadásban klezmer zene egészíti ki a szövegeket a Kossuth-díjas zeneszerző Jávori Ferenc „Fegya”  közreműködésével. 

Giorgio Pressburger lelki utazását mutatja be a „Mesés idők ó illata” című film, amelyet április 20-án láthat a közönség a Kertész Imre Intézetben. Az alkotásban maga Pressburger mesél: miközben felidézi a gyerekkorában átélt náci üldöztetés, majd az Olaszországba menekülés emlékeit, a sorsról, a hitről, Istenről, a félelemről, az életről és a halálról, a természetről, a szerelemről és a szépségről is gondolkodik a magyar származású olasz író, műfordító, a budapesti Olasz Kulturális Intézet egykori igazgatója. A vetítést követően a film rendezőjével Mauro Caputoval, Pressburger több könyvének fordítójával Lukácsi Margit italianista műfordítóval és Szomoráky Béla Olaszország-szakértővel beszélget Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója.

Új komolyzenei programsorozatot indít a Kertész Imre Intézet  a Fesztivál Akadémia Budapest együttműködésével, Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas és Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművészek közreműködésével. Az idén tavasszal induló, zenés képzelt párbeszéd résztvevői a Kertész Imre Intézet írói, költői, valamint a számukra kedves, vagy műveikhez kapcsolódó zeneszerzők. A programsorozat induló estjén a hegedűművész házaspár meghívott vendége Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész lesz. Az irodalom és a zene nyelvén is zajló beszélgetést Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója vezeti majd.

Megjelent Kertész Imre Sorstalanság című művének, legújabb 33. kiadása. A könyvbemutatóval egybekötött beszélgetésen Kertész Imre irodalmi Nobel-díjának huszadik évfordulóján életművéről és írói pályájának kezdetéről Ács Margit Kossuth-díjas íróval és Visky András József Attila -díjas íróval Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója beszélget.

NEM! – így kezdi „Kaddis a meg nem született gyermekért” című művét Kertész Imre. Egy könyv… egy lélegzetnyi vallomás a feldolgozhatatlan múltról és a feladott apaságról. A regényből készült előadást 2019 áprilisában mutatta be a Vígszínház Vörös Róbert rendezésében, a Kertész Imre Intézet támogatásával. Kertész Imre sorait Lukács Sándor tolmácsolta. Az előadás Vígszínházban rögzített felvételét Kertész Imre születésnapján, november 9-én, vetítjük a Kertész Imre Intézetben, majd az alkotókkal Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti vezetője beszélget.

„Kertész Imre életműve nem kisajátítható. Ő maga akarta így, és ő maga megtett mindent a kisajátítás ellen, amit tehetett” – vallja Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjeként többször méltatta Nobel-díjas írónk életművét. A KultúrArc következő estjén Balog Zoltán református püspökkel beszélget Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti vezetője egyebek között a Kertész-életmű gondozásának fontosságáról és kihívásairól, az azt övező félreértésekről, valamint Kertész Imréhez fűződő személyes kapcsolatáról is.

Irodalom és a pszichoanalízis kapcsolatáról, terápiás lehetőségeiről, az írás és az olvasás traumafeldolgozást segítő erejéről is szó esik a Kertész Imre Intézet október 12-i eseményén, ahol először láthatja a magyar közönség azt a dokumentumfilmet, amelyet Jose Alberto Cotta pszichoterapeuta forgatott Kertész Imréről. Az esten megismerheti a közönség a „Pszichoanalízis és irodalom, Kertész Imre és az emberi számkivetettség” című e-book kötetet is.

Giorgio Pressburger – Pressburger György magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, rendező, a budapesti Olasz Kulturális Intézet egykori igazgatója. A hagyatékából származó mintegy 90 tételből álló gyűjteménnyel 2021 augusztusában bővült a Kertész Imre Intézet archívuma, ahol 2022. október 5-én irodalomtörténeti érdekességekkel, kerekasztal-beszélgetéssel emlékezünk az alkotóra, halának ötödik évfordulója alkalmából, valamint levetítjük a Pressburger életéről szóló dokumentumfilmet, amelyet először láthat a közönség magyar felirattal.

Kültéri Kertész Imre-kiállításunk megnyitójával indulnak el programjaink a Múzeumok Éjszakáján, június 25-én este, 18:00 órától. A Nobel-díjas írónk életútját főbb műveinek máig érvényes üzenetein keresztül bemutató tablókiállítás a Benczúr utca 46. szám előtt láthatható. 

A KultúrArc következő estjén Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésszel beszélget Somossy Barbara Kertész Imre pályakezdéséről, zenés vígjátékairól, valamint a színházhoz fűződő kapcsolatáról.

Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és a Kertész Imre Intézet közös programsorozatának következő közös estjén a zongora hangszertörténetéről esik majd szó, remekművek bemutatásával a kora barokk zenétől Bartókig.

„A negyedik-ötödik mondat után úgy éreztem, mintha ezer éve ismertük volna egymást…” – így emlékszik vissza Lukács Sándor első és legfontosabb személyes élményére Kertész Imrével kapcsolatban. A KultúrArc című  beszélgetéssorozatunk következő estjén a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész lesz a vendégünk. Az est  háziasszonya: Morvai Noémi.

Milyen egyetemes nyelven szól hozzánk a zene? Vannak-e a zenei nyelvnek szabályai? Ezekre a kérdésekre is keresi választ Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész március 31-én a Kertész Imre Intézetben. Az Nyelv és zene című esten Bogányi Gergely Szabó Tamással, a Kertész Imre Intézet programigazgatójával beszélget majd.  

Az Intézet idei első KultúrArcában Koltai Lajos operatőr, rendező lesz a vendégünk a Kertész Imre Intézetben. A beszélgetés fókuszában első rendezői munkája – az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényének filmváltozata – áll, de szó esik majd a film születésének körülményeiről és a Kertész Imrével való közös munkáról is. Az est háziasszonya Somossy Barbara.

A filozófia és a zene kapcsolatát járja körül Boros János egyetemi tanár, filozófus vendégével Bogányi Gergely a Kertész Imre Intézetben január 27-én. Az esten Bach-műveket hallhat majd a közönség a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész előadásban.

Pilinszky és a csend – ez a témakör már magában megtöltene egy estet, de a következő KultúrArcban Pilinszky szerelmi kötészetéről és színházhoz való viszonyáról is szó esik majd. Vendégünk Vecsei H. Miklós, Junior Prima-díjas színművész, az esten Szirtes Edina hegedűművész előadásban megzenésített Pilinszky-verseket hallhat a közönség.

Pilinszky életének rejtett pillanataiba is bepillantást enged Bogyay Katalin Pilinszky újra... című könyve.  A nagykövet, író és diplomata harminc éve Pilinszkyről írt ikonikussá vált könyvéhez nyúl vissza, hogy Pilinszky 100. születésnapja előtt tisztelegjen. Az akkori interjúalanyok, közeli barátok, pályatársak nagy része már nincs közöttünk, visszaemlékezéseik ereklyeként megismételhetetlen képet festenek a költőről és a korról, amiben élt és alkotott.

Rendhagyó KultúrArc a Műcsarnokban! Ferenczi György és Pindroch Csaba mesél Pilinszky-kötődéséről a Műcsarnok és a Kertész Imre Intézet együttműködésében megvalósult Pilinszky-fotókiállítás finisszázsán.

Az éneklő Schubert címmel folytatódik a Kertész Imre Intézet és Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész közös rendezvénysorozata. Az est vendége Bogányi Bence fagottművész, a Hochschule für Musik und Theater Hannover professzora lesz. A művészek előadásában Schubert-művek is hallhatóak majd.

A KultúrArc következő estjén a Pilinszky Másként versmegzenésítési pályázatunk győzteseit, Vastag Csabát, Müller Csengét és az Oliver From Earth alkotópáros tagjait látjuk vendégül, akik nyertes dalaikat is előadják majd.

A költői Liszt címmel folytatódik Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és a Kertész Imre Intézet közös programsorozata, a Közelről.

Pilinszky János fotóiból nyílik kiállítás a Műcsarnok Kamaratermében a Kertész Imre Intézet Pilinszky 100 programsorozatában. Az október 13-tól látogatható, Az esetlegesség rétegei című tárlat a Kossuth-díjas költő amatőr technikával készült, ritkán látott képeinek nagyított változatait mutatja be, de szerepelnek az eredeti méretben, több mint ötven éve előhívott Pilinszky-fotók is a kiállítás anyagában.

A Kertész Imre Intézettel közös rendezvénysorozatának keretében Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész tart koncertekkel egybekötött zenés-irodalmi esteket Közelről címmel.

Földes László Hobo lesz a Kertész Imre Intézet KultúrArc című beszélgetéssorozatának vendége szeptember 8-án, 18 órától. A Kossuth-díjas bluesénekes, dalszerző, előadóművészt Szabó Anett kérdezi Pilinszky Jánoshoz való kötődéséről, de megzenésített verseket és szavalatokat is hallhatunk majd a művész előadásában a Kertész Imre Intézetben.

„Azt hiszem, jobb minőségű életre születtem, mint amit élnem adatott. De ez gőgös kijelentés, a gőg pedig mindig ostobaság, lényegében.” – írja a Nobel-díjas író, a maga által 1995-ben összeállított elbeszéléskötetének eddig még publikálatlan előszavában.

Az Osztályharc balett egy 1945-ös, ma már teljesen elfeledett filmből, a Hazugság nélkül című moziból származik. A film végén az operaház két sztártáncosa és egy 21 éves filmcsillagjelölt, Polly Ági...

Tisztelettel és szeretettel meghívjuk KultúrArc című beszélgetéssorozatunk következő estjére, melynek vendége Szabó Balázs énekes-dalszerző lesz.

Tisztelettel és szeretettel meghívjuk KultúrArc című beszélgetéssorozatunk nyitó rendezvényére.

A Kertész Imre Intézet vándorkiállítása a szerző tanulóéveire koncentrál, azokra az élményekre, amelyek az alkotói pályája későbbi irányát, témaválasztásait is meghatározzák. A kiállítás tablóképeinek egyedi, többek között interaktív megjelenítésével még inkább személyes közelségbe kerülhetnek a látogatók az egyetlen magyar Nobel-díjas írónk életéhez, valamint első könyve, a Sorstalanság keletkezésének élményszerű megismeréséhez.

  Az eseményen bemutatjuk a Közép-és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában, Sziveri János halálának 30 éves évfordulójára, és a  91. Ünnepi Könyvhé...

Az eseményen bemutatjuk a Közép-és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában, Sziveri János halálának 30 éves évfordulójára, és a  91. Ünnepi Könyvhét...

A rendezvény olyan témaköröket jár körül, mint a szerzői jogok védelme, a reprográfiai jogdíj, az irodalmi művek megfilmesítése, az írók, szövegírók és influenszerek szerzői jogai a közösségi ...